Románia jogállamban majdnem minden rendben – Brüsszelből nézve

Az Európai Bizottság (EB) azt ajánlja Romániának, hogy az igazságügyi törvények felülvizsgálata során erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és tegyen lépéseket az igazságügyben elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával kapcsolatos aggályok megszüntetésére – áll az unió „kormánya” által szerdán közzétett harmadik éves jogállamisági jelentésben.

A doumentumban megjegyzik, bár az igazságügyben elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztályt (SIIJ) felszámolták, továbbra is aggályok merülnek fel az igazságügyi rendszerben elkövetett bűntettek kivizsgálásával kapcsolatban. A fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályokat szintén aggályosaknak tartja az EB, és a kidolgozás alatt álló új igazságügyi törvényektől reméli ezen problémák rendezését. Arról nem szól a jelentés, hogy a román igazságszolgáltatás főként két dologról hírhedt: 1. hosszú évekig, kiszámíthatatlanul húzódnak a perek, 2. egymásnak homlokegyenesen ellentmondó döntések születnek a különböző ítélkezési szinteken, amelyek ráadásul sérti a polgárok igazságérzetét. Mindkét vonatkozásba felmerül az állam minden struktúráját behálózó korrupicó gyanúja.

A jelentés annyit elismer: a bíró- és ügyészhiány kezelése terén nem történt előrelépés, a múlt  év végén az összesen 5072 bírói tisztségből 669 betöltésre várt, az ügyészi állások betöltöttsége pedig 79,51 százalékos volt.

Ajánlásként fogalmazzák meg a lobbitevékenységekre vonatkozó szabályok bevezetését a törvényhozók számára, ugyanakkor javasolják a közszolgálati média függetlenségének védelmét biztosító mechanizmusok megerősítését.

Az EB Romániát érintő ajánlásai kitérnek arra is, hogy „hatékony” nyilvános konzultációkat kell szervezni a jogszabálytervezetek elfogadása előtt, ugyanakkor hangsúlyozzák, az országnak további erőfeszítéseket kell tennie a Nemzeti Emberi Jogi Intézmény létrehozására, az ENSZ Párizsi Alapelveinek megfelelően.

A jelentés korrupcióval kapcsolatos fejezetében javulásról írnak, mert úgymond számos, évek óta elakadt ügyet sikerült továbbvinni, és tovább nőtt a polgárok és intézmények által korrupciógyanús ügyekben tett feljelentések száma. Pozitívumként értékelik, hogy egyre több korrupciós ügyben születik jogerős ítélet, de azt valótlanul írják, hogy csökken a késés a büntetőeljárásokban.

Az EB megjegyzi azonban, hogy az alkotmánybíróság bizonyos határozatai gyakorlatilag a büntetőeljárás lezárásához vezettek néhány, többnyire politikusokat érintő korrupciós ügyben, esetenként jogerős ítéletek váltak semmissé a bírói testületek kapcsán született döntések miatt.

Kitér a jelentés a visszaélés-bejelentésekről szóló törvényre is. Felidézik, hogy a visszaélés-bejelentő rendszerről és a bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelvet a román jogrendbe átültető jogszabály tervezetét áprilisban megszavazta a szenátus, majd júniusban a képviselőház is jóváhagyta, az itt bevezetett módosítások egy részével kapcsolatban azonban többek között Laura-Codruţa Kövesi európai főügyész is aggályainak adott hangot, „a kormány pedig kifejezte szándékát a törvény kiigazítására, a jogalkotási eljárás ugyanis még folyamatban van”.

A nemzeti kisebbségekkel szembeni jogfosztásokról és a kommunista örökség továbbéléséről (pl. az elbitorolt közösségi vagyonok hiányos visszaszolgáltatásáról) a jelentésben egy szó sem esik.

Total
0
Megosztás
Total
0
Megosztás