Az Európai Bizottság (EB) azt ajánlja Romániának, hogy az igazságügyi törvények felülvizsgálata során erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és tegyen lépéseket az igazságügyben elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával kapcsolatos aggályok megszüntetésére – áll az unió „kormánya” által szerdán közzétett harmadik éves jogállamisági jelentésben.
A doumentumban megjegyzik, bár az igazságügyben elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztályt (SIIJ) felszámolták, továbbra is aggályok merülnek fel az igazságügyi rendszerben elkövetett bűntettek kivizsgálásával kapcsolatban. A fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályokat szintén aggályosaknak tartja az EB, és a kidolgozás alatt álló új igazságügyi törvényektől reméli ezen problémák rendezését. Arról nem szól a jelentés, hogy a román igazságszolgáltatás főként két dologról hírhedt: 1. hosszú évekig, kiszámíthatatlanul húzódnak a perek, 2. egymásnak homlokegyenesen ellentmondó döntések születnek a különböző ítélkezési szinteken, amelyek ráadásul sérti a polgárok igazságérzetét. Mindkét vonatkozásba felmerül az állam minden struktúráját behálózó korrupicó gyanúja.
A jelentés annyit elismer: a bíró- és ügyészhiány kezelése terén nem történt előrelépés, a múlt év végén az összesen 5072 bírói tisztségből 669 betöltésre várt, az ügyészi állások betöltöttsége pedig 79,51 százalékos volt.
Ajánlásként fogalmazzák meg a lobbitevékenységekre vonatkozó szabályok bevezetését a törvényhozók számára, ugyanakkor javasolják a közszolgálati média függetlenségének védelmét biztosító mechanizmusok megerősítését.
Az EB Romániát érintő ajánlásai kitérnek arra is, hogy „hatékony” nyilvános konzultációkat kell szervezni a jogszabálytervezetek elfogadása előtt, ugyanakkor hangsúlyozzák, az országnak további erőfeszítéseket kell tennie a Nemzeti Emberi Jogi Intézmény létrehozására, az ENSZ Párizsi Alapelveinek megfelelően.
A jelentés korrupcióval kapcsolatos fejezetében javulásról írnak, mert úgymond számos, évek óta elakadt ügyet sikerült továbbvinni, és tovább nőtt a polgárok és intézmények által korrupciógyanús ügyekben tett feljelentések száma. Pozitívumként értékelik, hogy egyre több korrupciós ügyben születik jogerős ítélet, de azt valótlanul írják, hogy csökken a késés a büntetőeljárásokban.
Az EB megjegyzi azonban, hogy az alkotmánybíróság bizonyos határozatai gyakorlatilag a büntetőeljárás lezárásához vezettek néhány, többnyire politikusokat érintő korrupciós ügyben, esetenként jogerős ítéletek váltak semmissé a bírói testületek kapcsán született döntések miatt.
Kitér a jelentés a visszaélés-bejelentésekről szóló törvényre is. Felidézik, hogy a visszaélés-bejelentő rendszerről és a bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelvet a román jogrendbe átültető jogszabály tervezetét áprilisban megszavazta a szenátus, majd júniusban a képviselőház is jóváhagyta, az itt bevezetett módosítások egy részével kapcsolatban azonban többek között Laura-Codruţa Kövesi európai főügyész is aggályainak adott hangot, „a kormány pedig kifejezte szándékát a törvény kiigazítására, a jogalkotási eljárás ugyanis még folyamatban van”.
A nemzeti kisebbségekkel szembeni jogfosztásokról és a kommunista örökség továbbéléséről (pl. az elbitorolt közösségi vagyonok hiányos visszaszolgáltatásáról) a jelentésben egy szó sem esik.