Lassan három éve fogadta el az Európai Unió a helyreállítási tervét, amelynek célja jelentős támogatással segíteni a tagállamok koronavírus-járvány által megroppantott gazdaságainak fellendülését. 2020 nyara óta, amikor kiderült, hogy Románia 12,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 14,9 milliárd euró kedvezményes hitelt kaphat, csak úgy repkednek a milliárdok. Az elején az örömünnep volt a jellemző, hatalmas, soha vissza nem térő esélyről szónokoltak a politikusok, mostanában már arról hallunk, hány milliárdot, százmilliót veszít el az ország ilyen vagy olyan okból. Igen, mert a pénz csak akkor érkezik, ha a kormány teljesíti a vállalt feltételeket.
Szombaton robbant a hír: az előre jelzettnél jóval magasabb 2021-es gazdasági növekedés miatt Románia 2,1 milliárd euróval kevesebb vissza nem térítendő támogatásra jogosult a helyreállítási alapból. Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium közleményben magyarázkodik, igyekszik cáfolni a hetek óta keringő híreket, melyek szerint a vállalt reformok elmaradása miatt esnénk el a pénztől. Közleményük szerint az Európai Bizottság tavaly 21 tagállam esetében csökkentette a támogatást, s nem mulasztják el megemlíteni, hogy Belgium nálunk is rosszabbul járt, hisz 23,4 százalékkal kevesebb forráshoz jut, míg Románia esetében a csökkenés „csak‟ 14 százalékos. Mossák kezeiket, igazán nem tehetnek róla, hogy az ország gazdasága ilyen ragyogóan teljesített. Csakhogy mindeközben kiderült az is, hogy még 700 millió elúszhat a második részletből, mert legalább egy (de inkább több) feltételt nem sikerült teljesíteni.
Idézzük csak fel, milyen ígéretekkel harangozták be 2021 júniusának elején Románia elkészült helyreállítási tervét. Diadalmasan jelentették be, hogy az EU-tól érkező pénzből 450 kilométernyi autópályát építenek, 2024-ig felhúznak egy új kórházat, megreformálják a nyugdíjrendszert, az igazságszolgáltatást, az állami vállalatok menedzsmentjét, a közalkalmazotti bértáblát, felújítanak és energetikailag hatékonnyá tesznek 2000 épületet és 1500 tömbházat, 1600 kilométernyi ivóvízhálózatot építenek, 45 ezer hektár erdőt telepítenek és 10 ezer hektár erdőt újratelepítenek. Kiemelt helyen szerepelt az oktatás, ígérték, 1800 környezetbarát kisbuszt vásárolnak a diákok számára, 75 ezer osztálytermet felújítanak. És sorolhatnánk tovább mindazt, amiből eddig nagyon keveset láttunk.
Most kellene az Európai Bizottságnak jóváhagynia a második kifizetést, ám úgy tűnik, sűrűsödnek a gondok, több feltételt sem sikerült teljesíteni, így szinte biztos, újabb százmilliók vesznek el. A szaktárca egyelőre a most bejelentett 2,1 milliárdos hiányt osztotta szét, bukaresti sajtóértesülések szerint 400 millióval kurtították az egészségügy, 385 millióval az oktatás fejlesztéseit. Ezek Románia örök mostohagyermekei, elsőként mindig őket érintik a forráscsökkentések. De hátravan még a vállalt reformok java, és a külön nyugdíjak körüli hercehurca jól példázza, hogy mekkora ezekre a hajlandóság. Egyre gyakrabban hallani, hogy inkább veszítsen az ország néhány százmilliót, mintsem megbolygassák a politikum számára ugyancsak megfelelő rendszert.
Fogynak hát az euró-százmilliók, -milliárdok, mert Románia jelenlegi politikai osztálya képtelen felnőni a feladathoz. Vagy tudásuk, szakértelmük nem elégséges, vagy önös érdekeik fontosabbak. Az ország pedig újabb, hatalmas esélyt szalaszt el.
Farkas Réka / Háromszék
