A nyugati kereszténység hatása alatti vidékeken ma már egyre kevesebben ragaszkodnak a keresztény alapokhoz, „nekünk azonban továbbra is a béke embereinek kell maradnunk, mert ez nemzetünk jövőjének záloga” – mondta Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap délután a bánsági Újszentesen.
A Temesvár Gyárvárosával mára összeépült település, Újszentes (1910-ig Vadászerdő volt a neve, ma románul: Dumbrăvița, 1924-ig Sântești volt, németül: Neussentesch) református templomában vasárnap délután újraszentelő istentiszteletet tartottak, a műemlék épület teljes körű felújításáért adtak hálát.
Potápi beszédében rámutatott: nincs méltóbb módja megünnepelni a virágvasárnapot, mint egy templom újraszentelésével. Emlékeztetett, hogy virágvasárnap, a jeruzsálemi bevonulás után, Jézus is bement a templomba, megtisztította és helyreállította a rendjét.
A reformáció idején a mai Bánság a magyar nemzet számára hányatatott sorsú terület volt, de a török hódoltság utáni betelepítésekkel új közösségek születettek – mondta. „Újszentes és református gyülekezete is ennek a gyümölcse” – fogalmazott arra utalva, hogy a Temes megyei települést a Tisza mellől érkezett szentesi telepesek alapították, mint neve is jelzi. Bár az itt élők „sok hullámhegyet és hullámvölgyet megjártak”, megmaradtak magyar közösségnek. (Ez annyiban igaz, hogy a legújabbkori telepesek mára közel húszezresre duzzasztották a község lakosságát, ám a magyarok száma ma már nem éri el az ezret sem, holott az első románok csak száz esztendővel ezelőtt kezdtek megjelenni Újszentesen.)
Potápi Árpád János rámutatott: ha össze kellene írni, hogy Magyarország kormánya mennyi mindent tett a Kárpát-medence és a diaszpóra közösségeiért, egy több kötetes műben kellene gondolkozni, melyet „végső soron egyetlen érték hatna át: a nemzeti összetartozás”. „Nem tagadjuk, hogy nemzetünket határok és különböző országok érdekei tagolják, de hiszünk benne, hogy van egy fontosabb, nemzeti szempont, mely Szent István óta összefogja a magyarságot” – fogalmazott. Hozzátette: a magyar kormány ennek a hitnek szellemében cselekszik és gondoskodik a nemzetről, azon elv szerint, hogy minden magyar felelős minden magyarért.
Az ünnepségen Szentest Farkas Sándor miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetését Rácz Ervin Lajos generális direktor, szatmár-szigetlankai lelkipásztor képviselte.
Szűcs András Ottó újszentesi lelkész is felidézte, hogy a települést az 1891-ben Szentes városából idetelepült őseik alapították. A 120 éves műemlék templomot Pecz Samu budapesti építész tervezte neogótikus stílusban. Köszönetet mondott azoknak, akik hozzájárultak a megújulásához, a templomot „hitünk és nemzeti hovatartozásunk védőbástyájának” hívta. A Márton Zoltán helybéli építészmérnök irányításával zajlott, egy évig tartó felújítással az eredeti stílus, formák, színek betartására törekedtek, a restaurálás a templom minden négyzetméterére, az orgonára is kiterjedt. A munkálatok 860 ezer euróba kerültek – közölte az MTI-vel a parókus lelkész. Elmondta: a 498 főt számláló újszentesi református gyülekezet tagjai „lelkes, igazi magyarok”, akik bár kisebbségbe kerültek, ragaszkodnak történelmi, hitbeli gyökereikhez. És ami lényeges: az egyházközség nem külső (állami) segítséggel, hanem saját forrásból és a gyülekezeti tagok adományaiból fedezte a felújítási munkálatok költségeit.
(Fotók: MTI)
