A magyar inflációs adat semmivel sem rosszabb, mint a közép-európaiak általában – írta elemzésében a Világgazdaság. Magyarországon mem kell attól tartani, hogy megint elszállnak az árak, mint az ukrajnai háború kitörése után – írták. Romániában viszont bármi előfordulhat.
Az infláció felgyorsulása összeurópai jelenség. Pont ugyanaz történik ezen a téren Csehországban, mint ami Németországban, azzal a különbséggel, hogy a gyorsabban növekvő közép-európai gazdaságokban általában nagyobb a drágulás, mint a még mindig „fejlettebb” nyugatiakban. Az ok: az európai gazdaságok magukhoz térőben vannak a hatalmas inflációs sokkból, a bérek emelkedése már túlkompenzálja az inflációt, és a háztartások elkezdtek többet vásárolni. A nagyobb kereslet nyomán a kiskereskedők – és a régiónkban még inkább a szolgáltatók – megint bátrabban kezdenek el árat emelni.
Ez egy normális folyamat, nincs vele baj mindaddig, amíg a drágulás nem vezet túlzott újabb béremelési követelésekhez, amelyek tovább hajthatják az áremeléseket. Közgazdasági nyelven: amíg nem lép működésbe ár-bér spirál. Baj, kiszámíthatatlan következményekkel még abból lehet, ha az európai gazdaságok mégsem tudnak kiszabadulni a recesszió vagy a stagnálás kátyújából, és a béremeléseket huzamosan nem fedezi teljesítmény.
Ami Magyarországot illeti, az éves infláció decemberi megugrása érzékeny volt, de a sorrenden nem változtatott: a régióban csak a cseheknél alacsonyabb az infláció, Lengyelországban és Romániában magasabb.
Az emberek számára nem az infláció szintje a fontos, hanem hogy romlik vagy javul-e az életszínvonaluk: a jövedelmeikből többet tudjanak költeni. 2024 végén már alacsonyabbak voltak az inflációs ráták, mint egy évvel korábban a téli megugrás ellenére is, ami a régióban mindenütt megtörtént.
A kiskereskedelmi forgalom (az életszínvonal egy fontos jelzője) mindenütt határozottan élénkebb lett egy év alatt, a lengyeleknél egyenesen az éves csökkenésből fordult éves növekedésbe. (Egyébként a németeknél is: a 2023. novemberi 0,7 százalékos mínusz után nőtt egy évvel később 2,5 százalékkal, az euróövezetben pedig –0,5 fordult +1,2 százalékba.)
A közép-európai adatok értelmezéséhez szükséges tudni: Romániában azért pörögtek jobban az üzletek, mint máshol, mert az év végi választások előtt a kormány elképesztő költekezést rendezett. Aminek meg fogjuk fizetni az árát, nem is csak adósságtörlesztés formájában: a már korábban is fenntarthatatlan költségvetésben muszáj lesz fájdalmas kiigazításokat végrehajtani. Ehhez megkaptuk a régió legmagasabb inflációját is.
Normális reflex, hogy amikor úgy érzi az ember, megint felpörgött az infláció, akkor visszafogja a kiadásait. Az Európa-szerte és különösen a mi régiónkban újra emelkedő inflációnak lehet ilyen hatása is, remélhetőleg mégsem ez fog történni, mert az rosszat tenne az idén a remények szerint már visszatérő és a jövedelmek emelkedését lehetővé tevő gazdasági növekedésnek.
A nagy kérdés Európa gazdaságai bajait látva, hogy elő tudja-e teremteni az EU, ezen belül is a régiónk, idén és utána az életszínvonal javulásának az alapjait teljesítményben. A Bloomberg elemzői szerint igen, idén 2,3-3,4 százalékos gazdasági növekedési rátát vetítenek előre a régió négy nagy gazdaságában, 2026-ra 2,5-3,3 százalékot, és a devizáik árfolyamában nem vetítenek előre szélsőséges kilengéseket. Romániában is növekedést várnak az elemzők (idén 2,6, jövőre 3,2 százalékot), de itt az életszínvonalat tekintve jelentős bizonytalanságot okoz a hatalmas költségvetési és külkereskedelmi hiány és a növekvő adósság megkövetelte kiigazítás.
