Romvédelem Dél-Erdélyben

Nem ázik többé a Szeben megyei Pókafalva református temploma, miután a magyar állam által létrehozott Rómer Flóris Terv támogatásával, Maczalik Arnold kolozsvári építész és csapata kitartásának köszönhetően fedél került az istenháza falai fölé – adta hírül a Krónika.

A hírt a Teleki László Alapítvány közölte, amelynek jóvoltából számos erdélyi műemlék templom menekült és menekül meg az enyészettől. A Szeben megyei Pókafalva a Székás (Székes) völgyének egykori, magyarok, szászok és később románok által lakott települése, első írásos említése 1272-ből maradt fenn Pokafalua néven. Ma körülbelül félezer lakosa van, magyarok nem lakják.

Református templomának építéstörténete 1416-ban kezdődött, amikor László szebeni prépost a pálosok részére kolostort épített. 1418-ban a kolostort egy búcsúengedély kapcsán említették, de a pálosok már 1442-ben elhagyhatták az oszmán veszedelem hírére, és Szentmihályköve monostorába költöztek. Később obszerváns ferencesek költöztek Pókafalvára, akik 1533-ban egy török beütés miatt szintén elmenekültek. 1560-ban János Zsigmond a Kemény és Balázsffy családoknak adományozta, maga a kolostorépület nem maradt fenn.

A későbbiekben a plébániatemplomot a lutheránusok, a kolostortemplomot a reformátusok használták – emlékeztet a Teleki László Alapítvány honlapján szereplő leírás. Pókafalva (románul Păuca, németül Törnen v. Pocken) a trianoni országszabdalás idején a magyar királyság Alsófehér vármegyéjének Kisenyedi járásához tartozott, a bécsi döntés után sem került vissza Magyarországhoz. A 20. század elején még református anyaegyházközség volt, gazdasági területeit, híveit sorban elveszítette a romén elnyomás miatt, ma csak a templomrom és a templomkert van az egyház tulajdonában.

A magyar kormány által 2015-ben létrehozott Rómer Flóris Terv keretében szerteágazó értékmentő munka folyik Erdélyben. Amint a Teleki László Alapítvány honlapján szerepel, a szervezet a határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása érdekében munkálkodik. Az alapítvány létrejöttének célja az egyetemes magyar kultúra értékeinek feltárása és megóvása, a közép- és kelet-európai térség társadalmi folyamatainak sokoldalú vizsgálata, nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárása, figyelemmel az emberi jogok érvényesülése irányzataira és fejlődésére, valamint az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetére.

Total
8
Megosztás
Total
8
Megosztás