„Munkatársunk, sokak kedves barátja, Zoli bácsi fizikailag és szellemileg is friss, naponta dolgozik, ha csak teheti, hetente terepre megy, hogy a megye valamely szegletéből beszerezve friss információhoz juttassa olvasóinkat” – olvashatták itt tegnap a sepsiszentgyörgyi Háromszékből szemlézett írásban, ami a 90 esztendős Kisgyörgy Zoltán legújabb könyvének bemutatójáról tudósított. Íme, a legfrissebb bizonyítéka a kitartó, fáradhatatlan munkának: egy málnásfürdői miniriport, alább olvasható.
Semseyné bugyogója nem más, mint Málnásfürdő egyik egyszerű és érthető helyneve, mely Semsey Tamásné Imreh Honorátát takarja. Lévén ő a módos málnási Imreh család ifiasszonya, akinek tulajdona volt az a mocsaras-selymékes hely – az egykori málnási feredő –, ahol ma is bugyorogtatja fel a mélyből a nyitott feredő borvizét a szén-dioxid, amely miatt még Málnásfürdő hivatalos neve előtt viselte volna a hely ezt a titulust.
Bugyorog jelenleg is, mozgásban tartja a mélyből erőteljesen feltörő szén-dioxid. Dallamos nevét akkoron halásztam ki – ki tudja, honnan –, amikor éppen Málnásfürdő múltja foglalkoztatott. No de ki volt a nagyasszony férjeura? – tevődik fel a kérdés. Nem más, mint Semsey Tamás (1799–1901), a sárospataki gimnázium végezettje, Kossuth Lajos osztálytársa, a 14. határőr ezred kilépett hadnagya, aki 1848 őszén és telén részt vett Háromszék önvédelmi harcában, a brassói hadosztály tüzérparancsnoka, aki közreműködött a Tömösi-szoros védelménél, később pedig a székelyföldi harcokban. Bem katonai érdemjellel tünteti ki. Ezekben a bonyodalmas időkben lett a málnási Imreh Honoráta férje Semsey Tamás. Miután megözvegyült, a székelyföldi hadosztály maradványával csatlakozik Kazinczy ezredes hadtestéhez a tüzérség parancsnokaként. Kazinczy őrnaggyá léptette elő. Szabadkán élt, tagja volt a Rikán belüli (értsd: erdővidéki), majd pedig a Szabadkai Honvédegyletnek. Elhalt Szabadkán 102 éves korában.
A fürdőtelep fejlesztésére 1873-ban fürdőbirtokosság alakult Ötves Pál gyógyszerész vezetésével, akitől majd Herepei Károly vette át a fürdő és a gyógykezelés ügyét. 1891-ben meleg fürdőt, 1899-ben szénsavgyárat építenek, 1904-től pedig megindul az ásványvizet palackozó üzem is. 1907-ben megalakul a Siculia Rt., és ez veszi át a fürdőt s a palackozóipart – részletezte Málnásfürdő érdekes helytörténetét Sala János, aki itt töltötte gyerekkorát is, egyéni gyűjteménye pedig nélkülözhetetlen lenne Málnásfürdő helytörténetének összeállításához.
Más adatok szerint 1895-ben épült a szénsavgyár és megalakult a mindent birtokló Siculia Részvénytársaság. Elnökéül Háromszék vármegye jeles főispánját, Pótsa Józsefet (1836–1903) választották, aki előzőleg az összes létesítményével együtt megvásárolta a közbirtokosságtól a fürdőtelepet, az 1897-ben lemélyített Siculia fúrás vizét és szénsavgázát.
A Siculia Rt. Európa 34 városában forgalmazta a híres nátrium-hidrokarbonátos gyógyvizet, kissé később a szintén Nuricsán által szabadalmazott Siculia pasztillát, amely éppen annyi vízben lévő aktív sót, bikarbonátot tartalmazott, amennyit egy liter málnási Siculia gyógyvíz. A híres Mária-forrás palackozott vizének analízisét maga Hankó Vilmos, a „szorgalmas vegybontó” végezte.
A Siculia kút és az újabb kutak táplálták a málnásfürdői szénsavpalackozó üzemet, amely 1899-ben kezdett termelni. A szén-dioxidot a szódavíz gyártására árusították, azt felhasználták az erdélyi sörgyárak, és helyben megkezdték a szárazjég gyártását. A gyár eredeti szénsavsűrítő gépi berendezése ma már csak ipartörténeti emlék. Termékei eljutottak a korabeli Romániába, Ausztriába, Olaszországba, Bulgáriába és Törökországba is. A palackozott Siculia gyógyvíz legnagyobb diadalának azt tekintették, amikor 1911-ben a légcsőhurutos bántalmakban szenvedő Ferenc József császár orvosi javallatra a málnásfürdői gyógyvizet használta.
Szájhagyományként jegyeztük le Málnáson 1973-ban, hogy egy gyomorbajban szenvedő háromszéki idős ember ismeretség révén egy budapesti orvoshoz jutott panaszaival. Onnan, nagy bajt sejtve, Bécsbe irányították. A bécsi belgyógyász sajnálkozott, és elmondta, hogy nincsen módjában hathatósan segíteni, mert baját igazából csak egy nagyon messze létező szódabikarbonátos víz tudná gyógyítani: Erdélyországban, Málnásfürdőn! Meglepetéséből felocsúdva az idős beteg elmondta: hát ő Bécsbe éppen Háromszékről érkezett, ahol az ajánlott gyógyvíz a patakba folyik.
Málnásfürdőnél végződik a Dél-Hargita vonulata, közelében kőbánya működik, a kőzeteket átvágó törésvonalak mentén pedig gazdag ásványvíz- és szén-dioxid-feltörések jutnak jelenleg is a felszínre. A romániai rendszerváltás utáni években az egykori épületek leromlottak, a meleg fürdő, az ásványvíz- és a szénsavpalackozó üzem megszűnt, a terület és a gyógyforrások a turisztikai minisztérium örökébe lépő sepsiszentgyörgyi székhelyű Megyei Turisztikai Hivatal irányítása alá kerültek.
Időközben A borvíz útja program részeként megépült egy kisebb balneológiai kezelőközpont, amely nem teremtette meg a hely megálmodott jövőjét, a természetes gyógytényezők teljes kihasználását, az egykori Málnásfürdő feltámasztását. Így született egy megyei és helyi elképzelés, hogy a még álló volt Olt Szálló épületének korszerűsítése és átalakítása révén lehetne létrehozni a vendéglátásban szakavatott személyzet kiképzőközpontját.
Ennek a törekvésnek időlegesen megálljt parancsoltak a jelenlegi központi hazai gazdasági megszorítások – tájékoztatott megkeresésünkre Gáj Nándor, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Az időjárási feltételek jobbulása után folytatni lehet a munkálatokat összértékük 50 százalékáig. Öröm számunkra, hogy ebben benne lehet a terület parkosítása, infrastruktúrájának részleges kiépítése, a később nélkülözhetetlen mofetta épületének végleges rendezése is.
Szotyori Angéla, Málnás község polgármestere szerint a község önkormányzata segíti a fürdőtelepet. „Megvásároltuk a Málnásfürdő központjában levő Ilona és Mioara gyógyvizek csorgóházát és a szomszédos telket a rajta levő lakással, melynek területe benne van az említett két forrás hidrogeológiai védőövezetében. Szándékunkban áll kifüggeszteni a források kémiai összetételét és ebből eredő gyógyjavallatait. Rendezni fogjuk a fürdőtelep környékét, a történelmi emlékparkot, megkezdtük a mellékutcák aszfaltozását, tervünkben szerepel Málnás és Málnásfürdő ravatalozóinak felújítása, versenytárgyalás után vagyunk az ivóvízhálózat és a kanalizálási rendszer felújításánál.”
A fürdőtelepen három felekezet tart fenn templomot. A református leányegyházközség 1952-ben épített imaházat magának, haranglábjára az elnéptelenedett marossolymosi gyülekezet 1857-ben öntött aradi Hőnig-féle harangját szerelték fel, amely egyfajta harangkülönlegesség. A fürdőtelep római katolikus kápolnája 1969-ben épült, a jelenlegi beszolgáló lelkész ft. Keresztes Olivér sepsibükszádi plébános. A kápolna harangtornyában egy igen ritka Horner-féle harang van 1840-ből, melyet a neves seprősi Czárán család temetkezési kápolnájából vásároltak meg. 1993-ban bizánci kupolás ortodox templom is épült. Ez amolyan zarándokhely, ahová a helybeli pap engesztelő imáiért messzi földről özönlenek a hívő görögkeletiek. Védőszentje Nagyboldogasszony.
Kisgyörgy Zoltán / Háromszék
