Kisebb szenzációként tálalta az erdélyi magyar sajtó, hogy bocsos anyamedve sétálgatott a tegnap a Bákó megyei üdülővároska, Slănic Moldova utcáin. Arra már nem terjedt ki a sajtósok figyelme, hogy utánanézzenek a csendőrségi híradásban szereplő településnek, aminek van régi, megszokott, közismert neve: Szaláncfürdő. Ezért aztán „Szlanikfürdő”-t írtak, ami akkor sem létezik a magyar toponímiában, ha a román Slănic-ot fonetikuson Szlaniknak írják…
A román név egyébiránt a magyar Szaláncból származik, ami a Tatros folyó mellékvizének a neve, ennek a völgyében alapították meg a 19. század elején a feredőt aknavásári csángómagyar sóvágók (rom. șavgăi), miután elment a híre az itt fakadó borvizek jótékony hatásának. (A sajtóban amúgy a szintén csángó alapítású Aknavásár – ami románul Târgu-Ocna – magyar neve is hibásan, Aknafürdőként szerepel.) A tudós helynévkutató, Kiss Lajos szerint a magyar Szalánc név a szláv „slánec”-ből származhat, ami sós vízű forrást jelent, de személynévi eredetű is lehet.
A Kárpát-kanyar keleti sóvidékén lévő Szaláncfürdő Moldvában, a mai Bákó megye délnyugati sarkában helyezkedik el, Aknavásártól délnyugatra a Szalánc völgyében, a Nemere-hegység lábánál. A települést „Moldova gyöngyének” is nevezik. A kisváros egy négyezres lakosú község központja, amely Szaláncfürdő, Cserdák, Templomfalva (Cseresalja) és Szalánctorka településekből áll. A lakosságban a moldvai csángók vannak többségben, de mára már nagyon kevesen beszélnek közülük magyarul, beolvadtak a román többségbe, noha kétharmaduk mind a mai napig római katolikus vallású! A környéken rengeteg a magyar vagy magyar eredetű helynév, s ezt a román helytörténeti munkák is jelzik és elismerik.
Mire a telefonon riasztott csendőrök tegnap a medvejárás helyszínére siettek, hogy az erdő felé tereljék az állatokat, már nem találták a jelzett helyen őket. Mivel fény-és hangeffektusokat alkalmaztak, a medvéket elmenekültek, csak a helyi lakosok készítettek fotót és filmfelvételt rólak. A turisták és helyiek biztonsága érdekében a csendőrök járőröztek a hétvégén Szaláncfürdőn és Aknavásáron, tájékoztatva a környékbeli háztulajdonosokat, szállásadókat, hogy mi az optimális viselkedés nagyvad felbukkanása esetén.
A sajtó azt is megírta a héten, hogy a kormányból kiebrudalt RMDSZ-es miniszter, Tánczos Barna utolsó munkanapján félezer barnamedve elpusztítására adott ki rendeletet a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium vezetőjeként. „Megelőzési és beavatkozási kvótáknak” nevezi eufemisztikusan a hatóság a Romániában (is) védett nagyvadak ritkítására irányuló rendelkezést, az állatvédők nyilván arra számítanak, hogy az új kormány és annak illetékesei visszavonják vagy elodázzák a kilövési engedélyek végrehajtását.
