Romániában bő másfél hónappal a népszámlálás kezdete előtt nem csitul a vita a székely identitásról, de a tudományos érvek helyett politikai spekulációk, illetve érzelmi alapú megközelítések érik egymást.
Az erdélyi magyarság körében élénk vitát váltott ki, hogy a népszámlálás közvitára bocsátott kérdőívén a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriája szerepelt, a magyar nemzetiségnek viszont nincsenek alkategóriái. Hétfői közleményében a Magyar Polgári Párt (MPP) kinyilvánította: elfogadhatatlannak tartja, hogy a 21. században, az Európai Unió egyik tagállama nem teszi lehetővé a területén élő nemzetiségek számára, hogy szabadon vállalhassák identitásukat előre látható negatív következmények nélkül.
„Fontosnak tartjuk, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember, szabadon választhassa meg székely, csángó vagy egyéb identitását, mivel ezek történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezik” – írták, ezen alkategóriákat azonban nem a magyar főcsoport alternatíváiként képzelik el. „Jogosnak tartjuk mindazok félelmét, akik attól tartanak, hogy ha a magyar főcsoport mellett választható lesz a székely és a csángó, vagy épp több regionális identitás, ezt későbbiekben az erdélyi magyarság megosztására és így nyelvi és kulturális jogainak megvonására használják fel” – fogalmazta meg a székely identitás vállalásával kapcsolatos aggodalmakat is az MPP. Hasonlóan vélekedett korábban az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács is.
Az MPP azt javasolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója a népszámlálási kérdőív átalakítása mellett mielőbb javasolja a Közigazgatási Törvénykönyv módosítását is, hogy megszűnjön annak a lehetősége, hogy regionális identitások vállalásával a közösség nyelvi jogai sérülhessenek.
A kérdőív magyar alkategóriák nélküli kialakításában ludas RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a közfelháborodás láttán megígérte: kezdeményezi a székely identitás feltüntetését a kérdőíven, úgy, hogy ez a magyar nemzetiség alkategóriájaként szerepeljen. A politikus korábban arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy éljék meg regionális identitásukat az élet más területein, a népszámláláson pedig vallják magukat magyarnak.
A közösségi portálokon amúgy éles támadások érték Izsák Balázst, az SZNT elnökét is (Kelemen Hunor mellett), mert csakis a magyar identitás vállalására buzdított a népszámlálás alkalmával. Székelyföldi véleményformálók egy csoportja – akik közül többen az SZNT-ben is tisztséget viselnek – közös állásfoglalásban szögezte le: „a székelység mint etnikum közös eredetű a magyarral, de nem azonos a magyar néppel”. Ezzel szemben a tudomány mai állása szerint a székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport, amelynek eredetére vonatkozóan több – egymásnak ellentmondó – elmélet létezik. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem magyar eredetű, ám a honfoglaláskor a magyarokhoz csatlakozott, majd beolvadt népelemről van szó. Csakis így követelheti bárki, hogy a magyar etnikum alkategóriájaként tüntessék fel a kérdőíven a székelyt.
A közösségi portálokon terjed az a nézet is, hogy a székelység csak akkor léphet fel a népek önrendelkezési joga alapján Székelyföld területi autonómiájáért, ha székelynek vallja magát a népszámláláson. Egy Izsák Balázsnak címzett nyílt levél szerzője úgy fogalmazott: „Székelyföldön egyetlen egy igaz út járható és az az önrendelkezés útja! Önrendelkezésre pedig csak egy statisztikailag is kimutatható nép jogosult, az autonómiát is a népek önrendelkezési joga alapján követelhetjük!” Ennek viszont ellentmond, hogy a területi autonómia nem etnikumfüggő, Székelyföld önrendelkezésének például nem csupán az ebben a történelmi régióban élő székelyek élveznék az előnyeit (vagy innák meg a levét), hanem minden más identitású itteni lakos.
