Sem a termelők, sem a hatóságok nem foglalkoztak vele kellő komolysággal, egy kicsit mindenki félrenézett, és ez a félrenézés az oka annak, hogy idáig jutottunk – mondja a szakember A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés közel másfél évtizede sújtja a magyarországi borvidékeket.
Ezalatt sem a kormányzat, sem a hatóságok, sem a gazdák nem vették komolyan, nem számoltak azzal, hogy beláthatatlan következményekkel járhat a terjedése, de a megfékezését az állami kapacitások hiánya is nehezítette. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, és bár a betegség emberre nem veszélyes, az utóbbi években átalakította a regionális bortermelői piacot. Ausztriában gyorsan reagáltak a betegségre, de a fertőzés mégis továbbterjedt, Romániában viszont évekbe telt, amíg a hatóságok komolyan felléptek a szőlőterületről szőlőterületre terjedő kór ellen.
Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb, pusztító fitoplazmás betegsége, okozója egy sejt- és sejtfal nélküli baktérium (Candidatus phytoplasma vitis), amely a növény háncsszövetében él, terjesztője (vektora) az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus).
Magyarországon a legpesszimistább előrejelzések szerint a szőlő 30-50 százaléka is odaveszhet. A betegség Ausztriában is terjed, de Románia legnagyobb bortermelő területét is fenyegeti. Először Zala vármegyében mutatták ki 2013-ban az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma-fertőzést, de a baktériumot terjesztő invazív amerikai szőlőkabóca már 2006-ban megjelent a Kárpát-medencében. A szőlőbetegség elterjedéséhez a kettő kombinációja kellett.
Ausztriában az aranyszínű sárgaságot szőlőültetvényeken 2009-ben, Romániában 2021-ben észlelték először. Ebben az évben Romániában négy labortesztet végeztek, mára a betegség több osztrák tartományban és Románia több részén is ott van. Magyarországon a járvány felfutása szempontjából kulcsfontosságú 2023–2024-es időszakban kevés vizsgálatot végeztek.nA beteg növényeket mihamarabb ki kell vágni, ám esetenként hónapokig az ültetvényeken maradtak a fertőzött tőkék, amíg a mintavételtől a folyamat eljutott a kivágási határozatig.
A betegség fertőzött szaporítóanyaggal is terjedhet. Ezt egy hőkezelési eljárás fertőzésmentessé tehetné, de az nagyon költséges, senki sem akarja megfizetni. A gazdák évekig nem voltak érdekeltek abban, hogy jelentsék, ha felbukkant az aranyszínű sárgaság. A magyar hivatali rendszer széttagoltsága és a kései kormányzati szerepvállalás is hátráltatta a védekezést.
2026 augusztusáig a magyar Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az aranyszínű sárgaság betegség előfordulását 18 megyében, 22 borvidéken igazolta. Zala megyében, a Balaton északi és déli részén – Veszprém és Somogy egyes területein –, az idei szezontól az ország északkeleti részében is súlyos a fertőzöttség. Ám az érintett területek méretéről, illetve a hatóságilag elrendelt védekezésben érintett szőlőbirtokok számáról nem ad tájékoztatást a hatóság, arra hivatkozva, hogy ezek az adatok nem állnak rendelkezésükre…
