Ha Brüsszel akarata szerint Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor a tagállamoknak, köztük Magyarországnak és Romániának a legrosszabbra kell felkészülnie: megvetheti lábát az ukrán szervezett bűnözés, a prostituáltakat futtató bandák, eláraszthat minket a drog és az illegális fegyverek. Ukrajna lényegében egy maffiaállam, a bűnözést tekintve Európában az egyik legrosszabb helyen áll és nagyon komoly biztonsági kockázatokat okozhat, ha EU-taggá válik.
Ukrajna nem volt soha a közbiztonságáról híres, a szervezett bűnözés a mai napig virágzik, és ez a helyzet már bőven az orosz–ukrán háború kitörése előtt fennállt, azóta pedig csak fokozódott. Ukrajna határokon átnyúló drog- és fegyvercsempész-hálózatát a világ egyik legerősebbjének tartják. Az sem okoz túl nagy meglepetést senkinek, hogy Ukrajna az orosz invázió előtt a Global Initiative against Transnational Organized Crime (GITOC) bűnözési indexén a világ 193 országa közül a 34., míg Európában a harmadik legrosszabb helyen állt.
Az Ukrajnába szállított nyugati fegyverek nagyon könnyen kerülhetnek és kerültek is ottani és külföldi szervezett bűnözői csoportok kezébe. Már a háború kitörése után néhány hónappal arról lehetett olvasni, hogy megérkeztek az illegális fegyverek a balkáni piacra az ukrajnai hadszíntérről. Tehát miközben Ukrajna fegyvereket követel, aközben kicsempészik rengeteg pénzért a neki küldött fegyverek egy részét.
Azt, hogy nyugati fegyverszállítmányok ezen része a feketepiacra kerül, kijevi tisztségviselők is elismerték. A CNN már 2022 áprilisában arról írt amerikai hírszerzéstől érkező információk alapján, hogy Washington az Ukrajnának küldött fegyverek útját csak rövid ideig tudja követni. Egy Pentagon-jelentés azt állítja: fegyvercsempészek és terroristák is fosztogatják a szállítmányokat. Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek akár negyven százaléka is bűnözőkhöz kerülhetett.
Arra, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek egy része illetéktelen kezekbe kerülhet, az Interpol is felhívta a figyelmet. A bűnözők megpróbálják kihasználni a kaotikus helyzetet, és azt, hogy könnyen elérhetők a fegyverek, beleértve a nehézfegyvereket is. Ezek hozzáférhetők lesznek a feketepiacon, és komoly kihívást jelentenek majd – figyelmeztetett az Interpol vezetője. Nem nehéz levonni azt a következtetést, ha egy háború dúlta, állig felfegyverzett ország csatlakozik az EU-hoz, akkor Magyarország és Románia is a bűnszervezetek és az illegális fegyverkereskedelem áldozatává válhat.
Nagyon nem mellékes az sem, hogy Ukrajna már a háború előtt is az egyik legnagyobb kábítószer-elosztó központ volt Kelet-Európában. Az ország az Afganisztánból származó heroin tranzitútvonala volt, amely kiegészítette a Balkánon és a Kaukázuson keresztül vezető útvonalakat. A háború előtt ott foglalták le a negyedik legtöbb heroint Európában. A Latin-Amerikából származó kokain pedig a Fekete-tengeren keresztül áramlott az országba. Az amfetaminszármazékok helyi gyártása is egyre nőtt az országban, 2020-ban 67 illegális laboratóriumot számoltak fel, ami a legmagasabb bejelentett szám a világ összes országa közül. Noha a cigaretta nem minősül kábítószernek, de azt is érdemes megemlíteni, hogy Ukrajna a második legnagyobb illegális cigarettagyártással és -kereskedelemmel rendelkező ország a kontinensen.
A Zelenszkij-rezsim már nem bír (vagy nem is akar?) a helyi bűnbandákkal, egy-egy bűnszervezet esetleges felszámolása pedig csak a jéghegy csúcsa. Ilyen volt az is, amikor az ukrán hatóságok nemrégiben felszámoltak egy országos droghálózatot, amely havonta csaknem egy tonna amfetamint és alfa-PVP elnevezésű kábítószert állított elő. A pszichotróp szereket gyártó és értékesítő bűnbanda tagjainál a hatóságok több mint 230 házkutatást tartottak az ország húsz régiójában, több mint hatvan embert vettek őrizetbe, és 19 droglaboratóriumot számoltak fel. A hálózathoz tartozó egyik bűnszervezet tagjai ráadásul csempészcsatornát tartottak fenn a drogok előállításához szükséges vegyületek behozatalára Lengyelországból.
A vegyületeket speciálisan felszerelt ukrajnai raktárakban helyezték el, és onnan osztották szét öt drogkartellnek, amelyek alfa-PVP-t és amfetamint gyártottak belőlük Kijev, Odessza, Mikolajiv, Kirovohrad, Zsitomir, Dnyipropetrovszk és Cserkaszi megyékben. Mindez előrevetíti, hogy mi várna ránk, ha ezek a drogkartellek Közép-Európában is gyökeret eresztenének egy ukrán EU-tagság esetén: elárasztanák Magyarországot és Romániát zz ottani kábítószerekkel.
Arról nem is beszélve, hogy micsoda problémát okozhat az (pláne ukrán EU-tagság esetén), hogy egy éve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a cannabis (marihuána) „orvosi célú használatát” engedélyező törvényt. Egy olyan országról beszélünk, ahol háború dúl, teljes a káosz, a gazdaság, az egészségügyi és szociális ellátórendszer romokban. Fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben Ukrajnából nagy mennyiségben igyekeznek marihuánát juttatni az Európai Unióba, ami alaposan fellendítheti a feketekereskedelmet és ronthat a közbiztonság helyzetén.
Ha mindez még nem lenne eléggé elrettentő Ukrajna uniós tagsága kapcsán, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ukrán szervezett bűnözés régóta érintett a prostitúcióban, ha csatlakoznak az európai közösséghez, nem kérdés, még több áldozat és bűnbanda érkezik hozzánk. Ukrajnát már 2012-ben „Európa legnagyobb bordélyházaként” emlegették, a háború óta pedig megszámlálhatatlan örömlány és az őket futtató bűnbandák árasztották el Európát. A prostitúció ellen Ukrajnában is küzdenek ugyan, de csak papíron, mert a lányok a rendőröktől kapnak védelmet. Volt, hogy a migrációs rendőrkapitányság vezetősége prostituáltak futtatását fedezte a fővárosban és az ország más megyéiben. A magas rangú rendőrök egy olyan bűnszervezet működéséhez asszisztáltak, amely 18 és 30 év közötti, kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket dolgoztatott prostituáltként, illetve új lányok beszervezésén dolgozott „intim és eszkortmunkára”. Információik szerint egész Ukrajna területén működtek, sőt külföldre is közvetítettek lányokat.
