Az 1968-ban alakult Hargita megye székhelyén azután került ismét napirendre a közbiztonság kérdése, hogy a múlt héten három járókelőt is megtámadtak a nyílt utcán. Sajtóbeszámolók szerint kedden egy idős férfit, csütörtökön két fiatal nőt ütlegelt három tinédzser, egyik áldozatnak egy hétnél tovább gyógyuló sérüléseket okoztak.
A székelyföldi városban korábban is voltak hasonló esetek: év elején fiatal párra támadtak rá ismeretlenek. 2021 decemberében nagy felháborodást keltett, amikor a vasútállomás előtt megkéseltek egy taxist. 2022 novemberében a város központjában egy 22 éves nőt sebesített meg több késszúrással volt élettársa, az áldozat pár hétre rá belehalt érüléseibe. De arról is cikkezett már a sajtó, hogy a város középiskoláiba késsel és boxerrel a zsebükben járnak a diákok.
Korodi Attila RMDSZ-es polgármester Csíkszereda főterén tartott sajtótájékoztatón számolt be azokról az intézkedésekről, amelyeket az elmúlt időszakban hoztak a közrend és közbiztonság javítására, és egy tízpontos cselekvési tervet is bemutatott a további teendőkről. Ugyanis az a jelek szerint nem elegendő, hogy a városvezetés korábban létrehozta az önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrséget (poliția loacală), javította a közvilágítást, térfigyelő kamerákat helyezett ki, melyek számát a jövőben megnégyszerezni szeretné. Az elöljáró szerint számos olyan intézkedésre is szükség van, amely a bukaresti kormány hatásköre, például a helyi rendőrség és csendőrség esetében meg kellene szüntetni a létszámkorlátozást, és engedélyezni kell a munkaerőfelvételt.
Korodi tehát a 35 ezres városban – amelynek lakossága 80%-ban magyar – több román egyenruhást szeretni látni, mind az utcákon, mind a lakosság soriban. Az ugyanis köztudott, hogy a magyar nemzetiségű fiatalok akkor sem szívesen állnak rendőrnek-csendőrnek Romániában, ha külön felvételi létszámkeretet biztosít az állam számukra. Székelyföldön általános jelenség, hogy az ország más vidékeiről küld-telepít a bukaresti belügyminisztérium rendfenntartókat szolgálni, rendszerint nyilván román nemzetiségűeket, akiknek aztán lakhatást, pótjövedelmeket, különféle kedvezményeket kell biztosítani, odaköltöző családjukkal együtt.
A polgármesternek vannak más ötletei is: például hogy foglalják törvénybe az önkéntes polgárőrség megalakításának lehetőségét, illetve a 18 év alatti elkövetők valós megbüntetését. Kérte továbbá, hogy a bukaresti kormány kösse munkaviszonyhoz a szociális segélyek folyósítását, tegye lehetővé, hogy a lakosok állandó lakcím nélkül is kaphassanak személyi igazolványt. Saját hatáskörben az önkormányzat azt tervezi, hogy a játéktermek csak 20 óráig tarthassanak nyitva, és 23.30 órakor az éjjel-nappali boltoknak is be kell majd zárniuk (ami által az éjjel-nappaliság, azaz a „non stop” kereskedelem megszűnik). A városban található szórakozóhelyek működésére külön szabályzatot dolgoznak ki, ezt a képviselő-testület e havi ülésén már el is fogadnák.
Választási évhez közeledve ugyanakkor hangsúlyosan kampányíze van Korodi Attila ama kijelentésének, miszerint kormányszintű döntésekre van szükség, ezek nélkül úgymond nem tudják biztosítani a nyugalmat a városban. Pénteken petíciót indítanak, felszólította a lakosságot az aláírásra, hiszen „ha nincs összefogás, akkor Bukarestben nem fogják komolyan venni az általunk megfogalmazott kéréseket”.
