Izraeli Védelmi Erők (IDF), imertebb nevén a Cáhál szóvivője nemrég közölte, hogy az Izrael–Hamász-konfliktus 2024-ben is folytatódik, a szakértők elhúzódó háborúra készülnek. Közben világszerte erősödik a gázai palesztinokkal való szolidaritás, mivel a zsidó állam hadserege valóságos népirtást követ el az arabok lakta enklávéban, ahol humanitárius katasztrófa van folyamatban.
Az október 7-i Hamász-támadás után egy egyre veszélyesebb spirálba került a Közel-Kelet, ráadásul sok szálon. A háború jelenlegi állásáról, a regionális eszkalálódás esélyeiről a Magyar Nemzet jérdezte Tárik Meszárt, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatóját. Aki elmondta, a Gázai övezetben egy rendkívül intenzív izraeli ellencsapásnak lehettünk tanúi az október 7-i terrortámadás után. A humanitárius helyzet pedig ma már kritikus a 365 négyzetkilométeres, kétmillió ember lakt, a Hamász palesztin szervezet kormányozta Gázában.
A Hamász harcosai – akiket a balliberálisok terroristáknak, a muszlimok viszont szabadságharcosoknak tartanak – befészkelték magukat az iskolák, kórházak és polgári létesítmények környékére különböző alagútrendszerekbe, a lakosság pedig nem tudja elhagyni a délen lezárt övezetet, nem engedik Egyiptomba menekülni a civileket. Most nagyon sokan északra indulnak, miután az izraeli erők bejelentették, hogy az övezet déli részére fognak összpontosítani az elkövetkezendő hónapokban.
Azzal kapcsolatban, hogy Izraelnek egyszerre szembe kell néznie különböző militáns csoportokkal, terrorszervezetekkel és a különböző Irán által támogatott milíciákkal, Tárik Meszár elmondta, hogy ez egy rendkívül sokrétű és nagy probléma. Mint ismertette, most már például Irakból is próbálták bombázni Izraelt, de a Vaskupola rendszernek köszönhetően elfogták ezeket a rakétákat. Mint fogalmazott: ez egy többfrontos háború, emiatt pedig a nemzetközi közösség segítségére is szükség van. A kutató szerint a legjobb módja ezen szervezetek eliminálásának az, ha a csoportoknak elvágják a finanszírozását, ez a fő célja a háborúnak, amiért sokat tesz mind Izrael, mind az USA.
A terrorszervezetek utánpótlására térve a kutató ugyanakkor elmondta, hogy a Gázai-övezetben rendkívül nehéz körülmények között nőnek fel a palesztinok, tele vannak gyűlölettel a fiatalok, könnyen radikalizálódnak, így simább a Hamász és más szervezetek utánpótlása is. A jemeni radikális húszik intenzív szerepére kitérve a vezető kutató elmondta, hogy egyre több embert foglalkoztat az, hogy miért támadnak, miért veszélyeztetik a globális ellátási láncokat. Jemenben jelenleg gazdasági válság van, a húszik pedig a terület nagy részével rendelkeznek. A válság ellenére a nyugati hajók elleni támadásokkal egységet tudtak kovácsolni az országban, amivel elvonják az emberek figyelmét a problémákról. Ezek az pedig események illeszkednek Irán geopolitikai érdekeihez, tehát szoros köze lehet Iránnak a támadásokhoz. Irán pénzügyileg is aktívan támogatja ezeket a terrorszervezeteket: évente mintegy százmillió dollárral, legalábbi a CIA szerint. Ugyanakkor a szakértő szerint Irán nyílt sisakos harcot nem fog kezdeni Izraellel szemben, tehát egy proxikon keresztül vívott harcnak vagyunk szemtanúi. (Hasonló proxiháborút vívnak az USA és szövetségesei Oroszország ellen immár két éve Kelet-Európában.)
Végezetül a Gázai-övezet és a palesztinok jövőjéről szólva Tárik Meszár elmondta, hogy minden attól függ, hogy hogyan fog alakulni az izraeli pártpolitika. Ha nem a közmegvetésnek kitett Benjamin Netanjahu lesz a miniszterelnök, akkor változhat az izraeli álláspont. Hosszú távon a nemzetközi akarat, az USA és a nyugat-európai országok szerint is kétállami megoldásra lenne szükség. Ez pedig akkor következhet be az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint, ha sikeresen leszámolnak a terrorszervezetekkel.
