Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai önkormányzati képviselője, Tőke Ervin a napokban javaslattal fordult a városvezetés felé, azt kérve, hogy a megyeszékhely bejáratánál található helységnévtáblákat cseréljék ki és az újakon rovásírással is legyen feltüntetve a székely város neve.
A kezdeményezéssel kapcsolatban kérdeztük a képviselőt.
– Nemrég javaslattal fordult a városvezetés felé a megyeszékhely költségvetésének elfogadása ürügyén, hogy cseréljék le a város bejáratainál kihelyezett táblákat és az újakon Csíkszereda neve rovásírással, illetve németül is fel legyen tüntetve. Miért tartja ezt fontosnak, illetve lesz-e foganatja a módosító javaslatnak? Mikor kerülhetnek ki az új táblák?
– A választási kampány során 12 pontban összesítettük, azokat a témaköröket, irányokat, amiket továbbra is képviselni szeretnénk. A felsorolásban az első pont a „Szabad székely város” elnevezést kapta. A székely-magyar rovásírás az örökségünk része és azzal, hogy kiírjuk városunk nevét ősi írásmódunkkal, azt jelenti, hogy ez a város az otthonunk és székely-magyarként vagyunk otthon benne. Másrészt pedig van egy lemaradásunk is ebben a kérdésben Sepsiszentgyörggyel, Székelyudvarhellyel és Gyergyószentmiklóssal szemben. Az önkormányzat testületi ülésén, a költségvetés elfogadása során a polgármester biztosított arról, hogy van keret ezeknek a tábláknak a kicserélésére. Azt viszont még nem lehet tudni, hogy az új helységnévtáblákat mikor fogják kihelyezni.
– Volt még egy módosító javaslat, ami a csíkszeredai nyugdíjasokat érinti, a szépkorúaknak javasolt ingyenes bérlet kapcsán. Ez milyen változásokat hozna a tömegközlekedésben?
– A már említett választási programunk 11. pontjában szerepelt a „Gondoskodás a szépkorúakról” című pont. Itt kifejtettük, hogy szüleink, nagyszüleink építették fel ezt a várost és ezzel létrehoztak egy olyan helyet, amelyet otthonunknak hívhatunk. A világ legtermészetesebb dolga, hogy azt a gondoskodást, amit tőlük kaptunk most viszonozzuk oly módon, hogy a közszállítást ingyenessé tegyük a számukra. A városi tömegközlekedésre sajnos jellemző, hogy a csúcsidőkön kívül pangás tapasztalható a járatokon, ezért arra tettünk javaslatot, hogy ezek az ingyenes bérletek abban az időszakokban legyenek érvényesek amikor kevés az utas. Ezzel tehermentesítenénk a közszállítást a csúcsforgalomban, amikor az iskolások és a munkába igyekvők is használják a közlekedési eszközöket, így kényelmes utazást biztosíthatnánk a szépkorúaknak.
