Nemcsak az Európai Unióban, de a jogvédelemmel foglalkozó Európa Tanácsban (ET) és az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) is megjelentek Soros György emberei. A European Center for Law and Justice (ECLJ) több tanulmánya részletesen bemutatja, hogy a 2009 óta a testületben székelő száz bíró közül huszonkét ítész közvetlen kapcsolatban állt Soros szervezeteivel, nemrég pedig arra is fény derült, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok nagy összegű támogatásaival valószínűleg az Európa Tanács egész intézményrendszerét befolyás alatt tartja. (Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg, jelenleg 47 tagja van. Nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal, amelynek tagjai az Európai Unió 27 tagállamának állam-, illetve kormányfői.)
Korábban az ügyben több, Magyarországon is ismert „civil” szervezet neve is felmerült. A Helsinki Bizottsággal például hét bíró működött együtt, köztük a bolgár Yonko Grozev is, akit az EJEB egyik testületének elnökévé választottak. A Soros-alapítvány előszeretettel támogatja a szervezet egyes országokban működő leágazásait. A bulgáriai Helsinki Biztottság 2016-ban 460 ezer dollárt kapott, 2018-ban pedig 320 ezret. A magyarországi szervezet 2016-ban 610, míg 2018-ban 50 ezer dollárt kapott.
Október 12-én a strasbourgi székhelyű szervezet igazgatója, Grégor Puppinck francia alkotmányjogász bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) eljárási szabályzatának 71. cikkével összhangban előterjesztők a Közgyűlés elnökének, a közel 60 000 ember által támogatott petíciót az „EJEB-nél, azaz a strasbourgi emberi jogi bíróságnál fennálló összeférhetetlenség megszüntetésére”. Az igazgató videóüzenetben elfogadhatatlan cenzúrát emleget és hitet tesz amellett, hogy a szervezet folytatja a harcot az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének bevonásával.
Az ECLJ „NGO-k és az EJEB bírái” című említett jelentése az Emberi Jogok Európai Bíróságán belüli súlyos működési zavarokat tárt fel. Az elemzett 10 év során a Bíróság 100 állandó bírájából 22 hét, a Bíróságon tevékenykedő civil szervezettől érkezett, vagy azzal szorosan együttműködött.
A 7 szervezet közül a Soros-féle Nyílt Társadalom Hálózata kiemelkedik a hozzá kapcsolódó bírák számával (12), valamint azzal, hogy finanszírozza a jelentésben említett további hat szervezetet. de vannak köztük radikális iszlám szervezetekhez kapcsolódó NGO-k is.
2009 óta legalább 185 olyan ügy volt, amelyben e hét civil szervezet közül legalább egy hivatalosan érintett az eljárásban. Ezek közül 88 ügyben 18 bíró vett részt olyan ügyben, amelyben az a civil szervezet érintett, amellyel kapcsolatban álltak. Ugyanebben az időszakban mindössze 12 olyan ügy volt, amelyben a bíró elállt az ügytől, nyilvánvalóan az ügyben érintett civil szervezettel való kapcsolat miatt 2019 óta más összeférhetetlenséggel járó eseteket is azonosítottak.
A jelentés azt is feltárta, hogy a nem kormányzati szervezeteknek a számvevőszék előtti munkája gyakran nem átlátható, és egyesek nem hivatalos minőségben járnak el. Ez alááshatja az eljárás tisztességességét és pártatlanságát, különösen akkor, ha a hivatalnak vagy a bíróságnak az ügyben illetékes tagja az ügyet előterjesztő civil szervezettől érkezik.
Ez a helyzet súlyos, mivel megkérdőjelezi a Bíróság függetlenségét és bíráinak pártatlanságát; ellentétes azokkal a szabályokkal, amelyeket maga az Emberi Jogok Európai Egyezménye ír elő az államokra ezen a területen. Ez annál is problematikusabb, mivel a Bíróság hatásköre kivételes. Tekintettel a Parlamenti Közgyűlés központi szerepére az EJEB bíráinak értékelésében és megválasztásában, a testület hatáskörébe tartozik ennek az ügynek a kezelése – emeli ki az előterjesztés.
Az ECLJ rámutat, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021. szeptember 2-án tette közzé a 2021. június 21-én elfogadott „Határozat a bírói etikáról” új változatát. Az új szöveg megerősíti a bírák feddhetetlenségére, függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó kötelezettségeket. Az ECLJ jelentését megismételve az állásfoglalás immár arra kötelezi a bírákat, hogy függetlenek legyenek minden intézménytől, beleértve minden „testületet” és „minden magánszervezetet”.
A szöveg hozzáteszi, hogy a bírák „mentesek minden jogosulatlan befolyástól, legyen az külső vagy belső, közvetlen vagy közvetett. Tartózkodniuk kell minden tevékenységtől, megnyilvánulástól és társulástól, megtagadják az utasítások betartását, és kerülniük kell minden olyan helyzetet, amely befolyásolja bírói funkciójukat, és hátrányosan befolyásolja a közvélemény függetlenségébe vetett bizalmát.”
Ami a pártatlanságot illeti, az új szöveg kifejezetten megtiltaná, hogy „olyan ügyben vegyenek részt, amelyben személyes érdekük fűződik”, ezzel megerősítve az összeférhetetlenség megelőzését. A bíráknak tartózkodniuk kell „minden olyan tevékenységtől, megnyilvánulástól és társulástól, amelyről úgy ítélhető meg, hogy hátrányosan befolyásolja a pártatlanságukba vetett közbizalmat”.
A jelentésre adott, az Európa Tanácstól időközben érkező válaszok pozitívak a francia jogi intézet szerint, de nem elégségesek. Számos intézkedést kell foganatosítani Strasbourgban még a ECLJ szerint, így többek között:
– kötelezzák a bírákat az érdekeltségi nyilatkozatok közzétételére;
– követeljék meg a bírói posztra jelöltektől, hogy közöljenek minden családi kapcsolatot a kormány vagy a nemzeti parlament egy tagjával:
– kerüljék az EJEB-nél tevékenykedő militáns szervezetek jelöltjeit;
– formális elutasítási eljárást hozzanak létre az EJEB nemzeti bíróságokkal szembeni követelményeivel összhangban;
– a bírósági átláthatóság tiszteletben tartása érdekében, valamint annak érdekében, hogy a felek kérhessék a bíró visszautasítását, előzetesen tájékoztassák a feleket a tanács összetételéről;
– nem csupán lehetőséget, hanem kötelezettséget írjon elő a bírák számára, hogy tájékoztassák az elnököt objektív függetlenségükkel vagy pártatlanságukkal kapcsolatban;
– hozzanak létre egy formanyomtatványt a harmadik fél beavatkozása iránti kérelemhez, amely bemutatja az eljárásbeli felekkel fennálló kapcsolatokat;
– biztosítsák a Parlamenti Közgyűlés elnöke ellenőrzését az ad hoc bírák kiválasztása felett;
– növeljék az EJEB bíráinak jelöltekkel foglalkozó szakértői tanácsadó testülete működésének átláthatóságát.
Végezetül e körben a European Center for Law and Justice arra kéri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elnökét, hogy a testület Ügyrendjének 71. cikkével összhangban ezt az ügyet vegye fel a Közgyűlés napirendjére annak érdekében, hogy kivizsgálást lehessen végezni, és ezekre a hibákra megoldást javasoljon a Miniszteri Bizottságnak.
Mint ismeretes, az Európa Tanácsban a főtitkári poszt mellett egy másik fontos tisztség az emberi jogi biztosi pozíció: ezt az elmúlt időszakban láthatólag olyan személyek tölthették be, akik jó viszonyt ápolnak Sorossal, de legalábbis egyetértenek a céljaival. Íme az 1999 óta létező tisztséget betöltők sora: Alvaro Gil-Robles (1999–2006): különböző szervezetek képviseletében működött együtt a Nyílt Társadalom Alapítvány hálózatával; Thomas Hammarberg (2006–2012): az Amnesty International főtitkára volt; Nils Muiznieks (2012–2018): a lettországi Soros Alapítvány egykori programigazgatójából lett ET főtitkár; Dunja Mijatovic (2018–): médiajogász, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője, a Nyílt Társadalom Alapítvány által szponzorált Open Democracy platform tagja.
Dunja Mijatovic 2018. április 1-je óta tölti be a hat évre szóló emberi jogi biztosi tisztséget. Biztosi minőségében 2019 februárjában járt Magyarországon és arra a megállapításra jutott – minő meglepetés –, hogy a civil szervezetek, az emberi jogi jogvédők és a kormánnyal szemben kritikus újságírók tevékenysége megnehezült, beszűkültek a lehetőségeik. Aggasztónak tartja természetesen azt is, hogy nagyon kevés menedékkérelmet bírálnak el pozitívan Magyarországon. Ennek oka legfőképpen az – és ezt a bosznia-hercegovinai Mijatovic is nagyon jól tudja –, hogy a magyar kormány az első biztonságos ország elvét alkalmazza, vagyis a menedékkérelmet abban a biztonságosnak számító országban kell a kérelmezőnek benyújtania, amelyet elsőként elér. A balkáni útvonalon nem egy biztonságos országon kell átvonulniuk a migránsoknak, mire elérik a magyar határt.
Magyarország 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak, az Emberi Jogok Európai Nyilatkozata 1992 óta van hatályban a magyar jogrendben, így azóta az EJEB joghatósága alá is tartozik az ország. A bírói testület fellebbviteli fórumként szolgál azokra az esetekre, amikor a kérelmező a tagállami bíróságok előtt minden jogorvoslati lehetőségét elhasználta már.
