Visszatért hétfőn Ukrajnába Petro Porosenko korábbi ukrán elnök, akit hazaárulással gyanúsítottak meg. Közben a leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov újrakeverné a kártyákat e furcsa államalakulat belpolitikájában.
Porosenko, aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője, Varsóból érkezett egy kijevi repülőtérre, ahol néhány száz híve fogadta. De várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is. A volt államelnök hívei és a határőrök között kisebb dulakodás támadt.
Rögtönzött beszédében Porosenko emlékeztetett arra, hogy elnöksége idején kapta meg Ukrajna a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unió országaiba, és kötötte meg Kijev a társulási megállapodást az EU-val.
A reptérről egyenesen a Pecserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol a nap folyamán a bíróságnak arról kellett volna döntenie, hogy letartóztatásba helyezi-e vagy szabadlábon védekezhet. A bíróság több óra értekezés után hétfőn, késő este úgy határozott, hogy szerdára halasztja a döntéshozatalt. Közben a bírósági épület előtt Porosenko néhány ezer híve tüntetett, az ellene indított eljárás miatt tiltakoztak. Legalább ezren még este is a bírósági épület előtt várták, hogy megszülessen a döntés. Itt rendbontás nem történt.
Porosenko korábban politikai üldöztetésnek nevezte az ellene indított jogi eljárást, utódát, a humoristából lett államelnököt, Volodimir Zelenszkijt és környezetét pedig alkalmatlannak minősítette az ország irányítására. A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség előzetesen azt közölte, hogy egymilliárd hrivnya (kb. 31 millió euró) óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen. Tegnap a vád képviselői megerősítették, hogy egymilliárd hrivnya óvadék kiszabását vagy két hónapra előzetes letartóztatásba helyezését kérik a bíróságtól.
A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök komájaként is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon „terroristákkal” működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak. Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható.
Közben igencsak megkeverheti a belpolitikai kártyákat és átrendezheti az erőviszonyokat Kijevben Rinat Ahmetov donbászi származású oligarcha, akinek a szóbeszéd szerint nemcsak a korábbi belügyminiszter és a tavaly ősszel menesztett házelnök, de két korábbi miniszterelnök is az „eltartottjai” közé tartozik. Zelenszkij államfő mindenesetre egyre több kritikát kap a pénzember bizalmasaitól, miközben Ahmetov lassan, de biztosan építgeti politikai karrierjét. A Bloomberg úgy becsüli, hogy egy év alatt 4,1 milliárd dollárral nőtt, és 11,7 milliárdot tesz ki az ukrán oligarcha vagyona. A jelentős növekedést ráadásul olyan politikai környezetben tudta elérni, amelyben nem ő áll legközelebb a hivatalban lévő államfőhöz. Sőt, a Zelenszkij által sürgetett oligarchaellenes jogszabály célkeresztjében mások mellett éppen az ország leggazdagabb embere található.
Elemzők szerint 2022-ben Ahmetov igencsak megkeverheti a belpolitikai kártyákat és átrendezheti az erőviszonyokat, s már idén megkezdi a felkészülést az elviekben két év múlva esedékes választásokra, amikor új elnököt és parlamentet választ az ország – már ha nem lesznek előre hozott választások. A találgatások szerint Ahmetov a korábbi belügyminiszteren, Arszen Avakovon és az ősszel menesztett házelnökön, Dmitro Razumkovon keresztül teheti meg tétjeit.
Volodimir Feszenko kijevi politológus kiemeli, a független Ukrajna történetében Avakov volt a leghuzamosabb ideig miniszter. A belügyi tárca korábbi vezetője közvetlenül a 2014-es zavargások után került a miniszteri bársonyszékbe, amit hét évig, négy hónapig és tizenhat napig birtokolt. Ez idő alatt az ország elfogyasztott két elnököt és egy ügyvivő államfőt. Avakovot tavaly nyáron késztették távozásra, Feszenko szerint azért, mert túlságosan erős és független volt, viszonylagos hatalma pedig érzékelhető veszélyt jelentett Zelenszkijre.
Avakov nem is maradt adós a kritikával, szerinte a kormánytagok csak bólogatnak az elnöknek, azt mondják, amit hallani szeretne, és pozícióféltésből nem beszélnek a valóságos állapotokról, problémákról. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Volodimir Zelenszkij eddigi két és fél éves regnálása során már két miniszterelnököt, két házelnököt, két főügyészt, öt gazdasági minisztert, négy egészségügyi minisztert, ugyanannyi energetikai szaktárcavezetőt, három védelmi minisztert és két-két belügy-, külügy-, valamint pénzügyminisztert fogyasztott el.
Avakov az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban szólal meg az Ahmetovhoz köthető médiumokban, s rendre komoly kritikával illeti az elnököt és csapatát. Nemrég például az államfőnek alárendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak (RNBO) ment neki. Kiemelte, ez a testület bírósági döntések nélkül határoz politikai és gazdasági büntetőintézkedésekről, amihez semmi jogalapja nincs. A korábbi miniszter egyenesen az államfő „szankcióhivatalának” nevezte a nemzetbiztonsági tanácsot. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy már belügyminiszterként sem szavazott a testület ülésein, s ugyanígy tett a volt házelnök, Razumkov is. Egyebek mellett ezért is kellett távozniuk, mert nem voltak kellően lojálisak Zelenszkijhez. Persze úgy is gondolkozhattak, hogy szem előtt tartva későbbi politikai jövőjüket, az oligarchákat célzó szankciós intézkedések támogatásával nem szerették volna kiváltani azok haragját. Zelenszkij nem is csinált titkot abból, hogy korábbi bizalmasának, Razumkovnak azért kellett távoznia a parlament elnöki székéből, mert gátolni próbálta az általa erőltetett oligarchaellenes törvény elfogadását.
Menesztése után Razumkov létrehozott egy 25 fős képviselői csoportot a kijevi radában (parlament), amelyhez 21 „népszolgás” honatya is csatlakozott. Elviekben őket ki kellene zárni a kormánypárt frakciójából, de Vjacseszlav Csecsilo elemző szerint ez nem fog megtörténni, ugyanis kizárásukkal a jelenleg 241 fős frakció 220 főre zsugorodna, azaz formailag nem lenne meg a többséghez minimálisan szükséges 226 mandátum. Ezért ebből nem is csináltak ügyet, inkább más tömörülések képviselőivel kiegészülve folytatnak szituatív kormányzást. Csecsilov szerint nyilvánvaló a Nép Szolgájának társadalmi gyengülése, a tékozló képviselőiket zsaroláson és pénzen kívül mással már nem tudják megfogni, hiszen politikai perspektívát egyre kevésbé tud kínálni a párt. A legközelebbi parlamentben összehasonlíthatatlanul kevesebb mandátummal számolhatnak. Nem véletlen, hogy egyre többet beszélnek a vegyes választási rendszer visszatéréséről, amikor a ház felét egyéni választókerületekből választanák, mert úgy a hatalompártnak nagyobb esélye lehet befolyása megőrzésére.
Rinat Ahmetov mindeközben szép lassan építgeti új politikai tengelyét, a már részletezett Avakovon és Razumkovon kívül „eltartottjai” között emlegetik a két korábbi miniszterelnököt, Arszenyij Jacenyukot és Volodimir Grojszmant is, akik szintén egyre gyakrabban tűnnek fel a dúsgazdag oligarcha érdekeltségébe tartozó újságok oldalain és a tévécsatornák képernyőin.
