A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a Magyarországgal szomszédos különböző országokban (az „utódállamokban”) élő magyar nemzeti közösségek demokratikus legitimitással rendelkező képviselőit tömörítő fórum, amit a magyar–magyar együttműködés legitim politikai összehangolójaként hoztak létre 1999-ben, s ami azóta több-kevesebb rendszerességgel ül össze. Ezen üléseken a magyar kormány és az általa meghívott magyar szervezetek (többnyire pártok) képviselői vesznek részt, s az utóbbi években már csak évente egyszer hívják össze.
A mai XXII. ülésről az állami hírügynökség, az MTI adott ki több közleményt, amik jórészt Orbán Viktor miniszterelnök beszédét, illetve annak egyes kiemelt részleteit tartalmazták. A kormányfő kül- és belpolitikai, nemzet- és biztonságpolitikai értékelésében csupa pozitívumokat emelt ki, olyan kormányzati és külpolitikai sikereket, amelyeket a magyar ellenzék folyamatosan megkérdőjelez és vitat. A több mint 40 perces beszéd itt nézhető/hallgatható meg: https://hirado.hu/belfold/video/2024/11/21/orban-viktor-felszolalasa-a-maert-plenaris-uleserol
Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúra utalva azt mondta, hogy Magyarország relatív biztonságban van a mostani bizonytalan helyzetben. „Részben a NATO miatt, illetve azért, mert minket nem tekintenek katonai ellenfélnek a hadviselő felek” – mondta a kormányfő, aki szerint jó esély van arra, hogy Kárpátalja a lehető legkisebb veszteséggel kerül ki ebből a háborúból. Sajátos helyzetértékelésnek mondható ez annak fényében, hogy a kárpátaljai magyar lakosság fele már elhagyta mára a szülőföldjét a háborús fenyegetettség, a kényszersorozások és terjengő, agresszív ukrán ultranacionalizmus miatt.
Orbán ugyanakkor rámutatott: senki nem lehet bizonyos abban, milyen katonai lépések történnek a következő 24 órában, és abban sem lehetünk biztosak, mi lesz a válaszlépés, és mely európai országokat érintheti. „Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok” – fogalmazott, kiemelve: az európai gazdasági folyamatok is aggasztóak, az unió gazdasági versenyképességének fokozásával nem foglalkozik a brüsszeli elit.
A kormányfő egyebek mellett elmondta, a magyar állam 2010 óta 1374 milliárd forintot költött nemzetpolitikára, ami évekre lebontva 100 milliárdot (243 millió eurót) jelent. De azt nem részletezte, hogy ez a pénz mire ment el és miként hasznosult „ebben a szétcsúszó világban”. (Érdekességképpen: Magyarországon mintegy 130 milliárd forintos piacot jelent évente a kisállateledelek forgalma. Magyarán ennyit költenek ipari kutya- és macskatápra az „anyaországiak”.)
A Máért mai plenáris ülésén meghívottként részt vett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos posztolt egy, a Várkert Bazár előtt készült csoportképet, amelyen a püspök társaságában látható Gubík Lászlóval, a felvidéki Magyar Szövetség elnökével, Brenzovics Lászlóval, az Kárpátaljai Magyar Kulturális szövetség elnökével és Zakariás Zoltánnal, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökével együtt.
