Február 5-én életbe lép az Európai Unió olajembargójának második fázisa, hogy ez pontosan milyen következményekkel járhat, azt Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője ismertette.
Az Európát sújtó súlyos gázolajhiányt az EU úgy próbálja enyhíteni, hogy másfél millió hordó üzemanyagot importál, ennek mintegy felét Oroszországból. Egyelőre nem tudni, miként fogja pótolni az unió a kieső mennyiséget február 5-e után. Kína és India kerülhet szóba, de ezekből az országokból csak korlátozott kapacitás érkezhet, s az is drágábban. Mindezeken túl a kínai és indiai finomítok orosz kőolajat használnak – mondta el a szakértő.
Brüsszel új, februári szankciója tehát úgy sodorja veszélybe Európa energiaellátottságát, hogy az EU ugyanúgy orosz eredetű olajat fog használni, csak azt ezentúl kínai és indiai közvetítőkön keresztül, jóval drágábban vásárolja majd meg. „Magyarország mentességet harcolt ki magának, sajnos azonban az embargó hatásai alól nem tudjuk teljesen kivonni magunkat. Mivel a zavartalan ellátáshoz Magyarország szomszédai is üzemanyag-behozatalra szorulnak, az importlehetőségek szűkülése és a költségek növekedése hazánkban is üzemanyagár-emelkedést eredményezhet” – magyarázta Hortay.
Romániában máris kilátásba helyezték a forgalmazók az üzemanyagdrágulást, amire a kormány úgy reagált, hogy „ha kell”, vissza tudja állítania korábbi, fél lejes literenkénti árkompenzációt. A sajtó megírta: ezzel már el is késtek, hiszen csak az utóbbi két hétben átlag 0,37 lejjel drágult a dízel literje, 0,21 lejjel pedig a benziné, és folyamatos az áremelkedés.
