Bár ma reggel már olyan címek is megjelentek a magyarországi sajtóban, hogy Donald Trump elsöprő győzelmet aratva lett az Egyesült Államok 47. elnöke, nem érdemes a medve bőrére előre inni, mert még zajlik az USA-ban a szavazatszámlálás, összegzés és talán a „korrekció” is. Szakállas politikai bölcsesség: nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat.
Az enyhén Trump-párti Fox News szerint a korábbi elnök visszatérése a Wisconsin államban elért győzelmével vált teljessé, ahol négy évvel ezelőtt szoros küzdelemben vesztett. Trump ezzel az amerikai történelem második olyan elnöke lenne, aki nem egymást követő ciklusokban tölti be a hivatalt; az első ilyen elnök Grover Cleveland volt a 19. század végén. Tump győzelmével az is eldőlne, hogy J. D. Vance szenátor lenne az Amerikai Egyesült Államok 50. alelnöke.
A Fox összesítése szerint a volt elnöknek legkevesebb 277 elektori szavazata van az államokban összesített szavazatok alapján, míg a demokrata párti elnökjelölt, Kamala Harris 226 elektor támogatását szerezte meg. Az elnökké választáshoz 270 elektori szavazat szükséges.
Donald Trump elképesztő teljesítményt bemutatva tért vissza 2020-as bukása után és vált pártja elnökjelöltjévé. Botrányokkal és a deep state-tel folytatott küzdelemmel tarkított első elnöki ciklusa a covid-világjárvány kitöréséig meggyőző gazdaságpolitikai eredményeket hozott, ám a pandémia okozta rendkívüli helyzetben végül alulmaradt Joe Bidennel szemben. Máig erős sokakban az a nem teljesen megalapozatlan hit, hogy választási, szavazatszámlálási és összesítési csalás vezetett végül a „demokraták” szenilis jelöltje, Joe Biden győzelmének kihirdetéséhez.
Igaz, 2016-ban Donald Trump is úgy győzött – a sajátos amerikai választási rendszernek betudhatóan –, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint Hillary Clinton. Most nem ez a helyzet: Trump és a republikánusok minden tekintetben felülkerekedtek Kamala Harrisen és a demokratákon. Az elektorok száma mellett állítólag szavazatszámban is győzött a volt elnök, és a republikánusoké lesz a többség a Szenátusban és valószínűleg a Képviselőházban is – állítja most, november 6-án reggel a független sajtó. De meg kell várni a végeredményt, mert a Demokrata Párttal szövetséges obskurus erők (titkosszolgálatok, woke-mozgalom, LMBTQ-lobbi, migránspárti és hadiipari lobbicsporotk, óriás high-tech cégek stb.) addig-addig számolhatják és számoltathatják a szavazatokat (a halottakét is), amíg a balliberálisok felé nem hajlik a zászló. Van erre precendens az amerikai történelemben.
És azért sem dőlt el még semmi, mert az amerikai egy közvetett „demokrácia”: december 17-én még össze kell gyűljenek a most megválaszott elektorok, hogy hivatalosan is leadják voksukat az elnök és az alelnök személyére. Megtörténhet, hogy egyes elektorok a polgárok döntésével ellentétben szavaznak majd.
Mindenesetre a washingtoni törvényhozás köré már napokkal korábban kordont vont a rendőrség, megakadályozandó azt, ami 2021 januárjában történt, amikor Trump hívei – a választási csalások és támogatottjuk kiiktatásának hírére – felháborodottan rohamozták meg a Capitoliumot. Ez az intézkedés is azt sugallta egyesekben, hogy a hatalom már felkészült rá: a többségi népakarat a végén „gellert kap”…
A román sajtóban egyelőre világvége-hangulat uralkodik, mert az elmúlt hetekben egekig hágott a Trump-ellenes propaganda Romániában. Ha a republikánusok minden vonalon győznek Amerikában, akkor Bukarestnek külpolitikai irányváltást kell végrehajtania, bár az ilyesmi sosem volt idegen a román politikától.
