A második jogerős bírósági ítélet is megszületett arra vonatkozóan, hogy az erdélyi Békás-szoros közigazgatásilag a moldvai Neamț megyéhez tartozik. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét, elutasítva az RMDSZ vezette Hargita Megyei Tanács által benyújtott fellebbezést.
A Borboly Csaba elnökölte megyei tanács azután próbálkozott ismét Hargita és Neamț megye közigazgatási határának módosításával, miután egy hasonló, több mint 10 évig húzódó per a székelyföldi megye számára kedvezőtlenül végződött. Hargita megye így próbálta elérni, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag ismét az 1968-as kommunista megyésítéskor létrehozott megye része legyen, hiszen a szoros sohasem tartozott Moldvához.
A Ploiești Ítélőtábla 2020-ban utasította el jogerősen a Hargita megyei tanács és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, amely Gyergyószentmiklós és a ma Neamț megyei Almásmező község – egykor évszázadokon át a Magyar Királysághoz tartozott, az ezeréves határon belül –, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte.
Miután ezt követően a rendkívüli jogorvoslati kérelem is hasonló eredménnyel végződött, a megyei önkormányzat 2022-ben kezdeményezett újabb bírósági eljárást az ügyben a Hargita Megyei Törvényszéken, arra hivatkozva, hogy az említett jegyzőkönyvben megállapított határ, amely szerint a Békás-szoros Almásmezőhöz tartozik, nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett törvény az utolsó, amely közigazgatási határokról rendelkezett az ország területén.
Ám a román nemzetállam törvényszéke elutasította Hargita megye keresetét, amelyet azért nyújtottak be, hogy Hargita és Neamț megye határát úgy jelöljék ki, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag ismét Hargita megye része legyen. A megyei tanács azt is kifogásolta, hogy mivel megyehatárról is szó van, a határmegállapító bizottságban a két megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk, de ez elmaradt.
A Hargita Megyei Törvényszék áprilisban hirdetett elsőfokú ítéletet a perben, elutasítva a megyei tanács keresetét, elfogadva a szomszéd megyeiek azon kifogásait, hogy a kereset elkésett, illetve hogy az ügyben már jogerős bírósági ítéletet hoztak korábban. Noha a fellebbezés után másodfokon eljáró ítélőtábla részben elfogadta a Hargita Megyei Tanács beadványát, az elsőfokú ítéleten nem változtatott, és úgy ítélte meg, hogy a kereset elkésett, ezért azt elutasította.
A Békás-szoros így továbbra is Almásmező (Bicazu Ardelean) községhez tartozik, ami a 20. század elején Gyergyóbékás község részeként Csík vármegye Gyergyótölgyesi járásához tartozott. S bár a román neve is mutatja, hogy ez a történelmi Erdély része, ma „szocialista örökségként” a moldvai Neamț megyéhez tartozik. Itt lenne az ideje, hogy Hargita megye korábbi vezetői, illetve a megyehatár kijelölésében érintettek és az 1989 után a kommunista hagyományokat tovább éltetők is vállalnák valamilyen formában – legalább morálisan – a felelősséget a mulasztásokért.
A Békás-szoros Európa egyik természeti ritkasága, a Csalhó-hegység lábánál, a Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található. Piatra Neamț (Karácsonkő) városától 28 km-re nyugatra helyezkedik el, a mai Hargita megye keleti részén. Tektonikus eredetű szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak, jelenleg a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park része. A szorost a Kis-Cohárd, Csíki-bükk, Oltár-kő, Mária-kő hegycsúcsok fogják közre, a hegymászók paradicsomként tekintenek rá. A szoros legvadabb része a Kis-Szurdok-kő és a Csíki-bükk között található, egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, amelynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel.
