Új kormányzót, vagy ahogy a helyiek nevezik, baskánt választottak maguknak a moldovai gagauzok. A kisjenői (Chișinău) kormánynál kivertea biztosítékot, hogy a Gagauz autonóm tartományban rendezett választásokon a Moszkva-barát, ellenzéki Şor Párt jelöltje győzött. A moldovai hatóságok az állítólagos törvénytelenségeket vizsgálják, megkérdőjelezik a választások érvényességét, bukaresti szirénhangok pedig máris a gagauz autonómiát támadják.
Yevgenia Gutsul, az ellenzéki, oroszbarát Şor Párt jelöltje győzött a Moldovai Köztársaságon belül területi autonómiát élvező Gagauziában (gagauzul Gagauz Yeri, fővárosa Komrat) szervezett kormányzóválasztáson. A második helyen az országos szinten ugyancsak ellenzéki, oroszbarát szocialisták által támogatott Grigore Uzun végzett.
Dorin Recean moldovai miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy hivatalosan is érvényesíteni kell a gagauziai választások eredményeit, mivel a komrati vezetők egy másik állam érdekeit szolgálják. Recean arra reagált, hogy a választáson győztes fiatal politikusnő közölte: a gagauz autonómia kormányzójaként képviseletet szándékozik nyitni Moszkvában.
A Moldovai Köztársaság déli részén fekvő 135 ezer lakosú Gagauziában folyamatosak a tiltakozások a magas energiaárak, az egyre romló életkörülmények, az emelkedő árak miatt. A gagauz vezetők több alkalommal is kinyilvánították szimpátiájukat Vlagyimir Putyin iránt. Maia Sandu, a Brüsszelből és Bukarestből irányított moldovai államfő egy korábbi interjúban azt mondta, a régióban egyesek idegen hatalmaknak dolgoznak, és megpróbálják destabilizálni az országot.
„Gagauzia Moldova, Moldova pedig Európa része” – mondta egy tavalyi interjúban a Mandiner portálnak a Komrati Állami Egyetem rektora, Szergej Zaharija, aki 1800 diák felsőoktatásáért felel. A gagauzok ellen gyakran felhozott oroszpártiságról azt mondta, Gagauziának szerteágazó kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatai vannak, amelyek célja az emberek biztonságának és békéjének megőrzése. Arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán háborút aggódva figyelik, mivel elsősorban az egyszerű emberek szenvednek, akik nem tehetnek a nagypolitika gyúródásairól. Zaharija úgy látja, a helyzetüket nehezítik a szankciók és a gazdaság összeomlása, az Oroszországba irányuló export eltűnésével ugyanis munkahelyek szűnnek meg, az emberek életszínvonala romlik.
A közép-ázsiai eredetű gagauzok a török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő, többségében ortodox vallású népcsoport. Már 1906-ban már kikiáltották az akkor cári fennhatóság alatt álló Besszarábia területén a Komrati Köztársaságot, amely csak hat napig állt fenn, de egységbe tömörítette a gagauzok lakta településeket. Az egykori szovjet Moldávia függetlenedése után a gagauz közösség attól tartott, hogy a létrejött Moldovai Köztársaságot a posztkommunista Románia bekebelezi, így orosz orientációjú álláspontot alakítottak ki, akárcsak a Kisjenőtől de facto elszakadt Transznisztria. A moldovai–gagauz konfliktust követően, 1994 végén a moldovai parlament elfogadta az ország ma is hatályos alkotmányát, amelyben egy autonóm Gagauzia megteremtéséről is rendelkeztek.
A kormányzóválasztások után pár nappal gagauzellenes, sőt kimondottan autonómiaellenes írások jelentek meg a bukaresti fősodratú médiában. Ezek egyikében maga Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt egyik ideológusa, a bukaresti egyetem politológiaprofesszora, a román nemzetállam egyik legbefolyásosabb reprezentánsa közölt „elemzést” UTA Găgăuzia – autonomie pe criterii etnice, moştenire nefastă a influenţei Federaţiei Ruse címmel, amelynek már a címében leszögezi: a gagauz autonómia egy etnikai alapú szerencsétlen öröksége annak az orosz föderációnak, ami a Szovjetunió máig élő maradványa. A cikkben félreérthetetlenül fogalmaz: „Soluţia pe termen lung ar trebui să fie regândirea statutului de autonomie al UTA Găgăuzia.” Azaz Moldova és a világ vezetőinek át kell gondolniuk Gagauzia autonómiáját. Magyarán: el kellene törölniük.
