Észak-koszovói szerbek Zvečanban ma próbáltak behatolni a helyi önkormányzat épületébe. A kisvárosban koszovói rendőrök és a NATO többnemzetiségű erőinek katonái gyűltek össze, hogy megvédjék a városházát.
Itt és három másik településen április végén előrehozott helyhatósági választásokat tartottak. A régió lakosságának többségét szerb etnikumú lakosok alkotják, de ők nagyrészt bojkottálták a választásokat (a részvételi arány mindössze 3,5 százalék volt). Így a polgármesteri hivatalokba és a közgyűlésekbe csak albán etnikumú vagy más kisebbségek képviselőit választották meg.
Zvečanban már a múlt héten összecsaptak a rendőrök a helyi szerbekkel, akik meg akarták akadályozni, hogy a megválasztott albán nemzetiségű polgármester bemenjen hivatalába. A rendőrség könnygázzal és villanógránátokkal oszlatta szét a tömeget. Más észak-koszovói településeken is zavargások törtek ki.
A többségben albánok által lakott Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a számos térképen ma is Szerbia részeként szereplő területet. Egy szerb önkormányzatiság létrehozásáról szóló, Pristina és Belgrád között 2013-ban kötött megállapodást később a koszovói alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított. A tizedmagyarországnyi, kevesebb mint kétmillió ember lakta Koszovó mint állam Jugoszlávia, majd Szebia-Montenegró szétesése után kimondottan amerikai bábállamként jött létre. Ennek ellenére az USA és az Európai Unió is nyilatkozatban ítélte el a koszovói kormányt a rendőrségi akciók során elkövetett erőszakos cselekmények miatt.
Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette: Szerbia nem marad tétlen, ha az észak-koszovói szerbeket megtámadják. Már a hétvégén harckészültségbe helyezték a szerb hadsereget a koszovói feszült helyzet miatt.
