Georgiában (az egykori Grúziában) súlyos összecsapások törtek ki a rendőrség és tüntetők között, miután felfüggesztették az ország uniós tagsági tárgyalásait. Irakli Kobahidze georgiai kormányfő jelentette be, hogy a tbiliszi kabinet 2028-ig függeszti fel a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval.
Ezrek vonultak az utcára, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a döntés miatt, a tiltakozások ma este is folytatódtak. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint az erőszakos tüntetések során 43 embert tartóztattak le.
Az Európai Bizottság legutóbbi értékelésében nem találta elegendőnek az ország demokratikus reformjait ahhoz, hogy a tagsági tárgyalások folytatódjanak. Erre Kobahidze georgiai kormányfő azt mondta „meg kell mutatni a európai uniós bürokratáknak, hogy hazájával nem a zsarolás és sértések, hanem a tisztelet nyelvén kell beszélni.”
Az utcára vonult tüntetők a demokratikus reformok folytatását és az Európai Unióhoz való közeledést követelték. A rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta a tüntetőket, miután azok barikádokat építettek és összecsaptak hatóságokkal. A belügyminisztérium közleményében kifejtette, hogy a tüntetők egy része erőszakosan lépett fel, és a hatóságok „rendbontás” miatt léptek közbe.
A tüntetésekre reagálva több uniós tisztviselő felszólította a georgiai kormányt, hogy tartsa tiszteletben a polgárok jogait és törekedjen a demokratikus reformok folytatására.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot a tbiliszi események és a színes forradalmak között. „Nem figyelünk eléggé erre a térségre. A volt szovjet tagköztársasságok most a világ újrafelosztásának az ütközőzónájába kerültek” – mondta el a sajtónak a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója. „Ennek egyik jelét látjuk most Tbilisziben, amikor az ellenzék nem fogadja el azt az eredményt, ami nekik kellemetlen vagy nem kedvező. Hasonlót látunk egyébként az Egyesült Államokban is, és én úgy gondolom, hogy alapvetően arról van szó, hogy a demokratikus választásoknak az eredményét a liberális ellenzék nem fogadja el, és ezzel szemben minden eszközt felhasználnak” – hangsúlyozta a szakértő.
Soros György és Saul Alinsky a két név, akik gyakran felmerülnek a hasonlóan forró politikai és társadalmi gócpontok kapcsán. Egyes politikai narratívákban, különösen ha az aktivizmus, a társadalmi változás vagy az elitellenes stratégiák kerülnek elő, rendszeresen felmerül az amerikai Alinsky és annak kidogozott módszerei, melyek célja nem a rendszerek teljes megdöntése volt, hanem az általa megfogalmazott társadalmi igazságtalanságok kijavítása az alulról jövő kezdeményezések révén. Erről szól a radikálisok ún. 12 szabálya.
„Biztos vagyok abban, hogy nem kell hatalmas összeesküvés-elméleteket gyártani ahhoz, hogy meglássuk, hogy mint korábban a kijevi Majdanon és a színes forradalmaknál, áll emögött valami, és csak remélni lehet, hogy nem süllyed káoszba emiatt az ország” – összegezte Horváth. Mint ismeretes, az ún. euromajdan egy több hónapos Európa-pártinak mondott, valójában rendszer- és Oroszország-ellenes tüntetéssorozat volt az ukrán főváros főterén. (A majdan szó jelentése tér.) A 2013. november vége és 2014 februárja közötti, a demokratikusan megválasztott kormány bukását eredményező megmozdulások mögött az USA Obama-kormányzata állt.
A romániai államfőválasztás november 24-i első fordulójának eredményhirdetését is demonstrációk követték: a szuverenista elnökjelölt váratlan győzelmének hírére valakik gyorsan utcára vitték a nagyobb egyetemi központok fiataljait, akik szintén az Európa-pártiság szlogenjeit hangoztatva kérdőjelezték meg a demokratikus választások eredményét.
