A bukaresti sajtó szerint jelenleg 60 sertéspestisgóc létezik Romániában, de ennél négyszer-ötször több volt az idei év során, ám időközben ezek zömét felszámolták a tenyésztett állatok könyörtelen elpusztításával.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelentése szerint a vírus jelenleg az Európai Unió 13 tagállamában terjed, Románia Olaszország után a második leginkább érintett ország az elhullott állatok számát tekintve. Az afrikai sertéspestis miatt 2024-ben Románia az érintett megyékben sertésállományának 3,8 százalékát vesztette el: 77 062 állat hullott el vagy le kellett ölni, míg a vírus 2017-es megjelenése óta összesen 1,7 millió sertés fertőződött meg. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) adatai szerint 2025-ben Romániában több mint 260 új járványgóc jelent meg és százeer állatot kellett leölni.
A sertéspestissel súlyosan fertőződött állatoknál magas láz, bágyadtság jelentkezése után 48 órával beáll a halál. A betegség valamivel enyhébb lefolyása szintén magas, 42 fokos lázzal jelentkezik, s van, hogy az első pár napban egyéb tünet nem figyelhető meg, az állatok csak ezt követően veszítik el fokozatosan az étvágyukat, s válnak bágyadttá, erőtlenné. A fehér bőrű fajtáknál látható jel, hogy az orrvég, a fül és a farok kékeslilássá színeződik el, a fülön és a hason bevérzések keletkeznek. Az állat remeg, abnormálisan veszi a levegőt, orra vérezhet, véres hasmenése lehet, néha köhög; a többedmagukkal tartott sertések összebújnak, ha felállítják, bizonytalanul állnak a lábaikon. Néhány napon belül kómás állapotba kerülnek, majd elpusztulnak. A vemhes kocák el is vetélhetnek. A mortalitás ebben az esetben is 90 százalékos. A sertések a betegség enyhébb lefolyása esetén is lefogynak, felléphet tüdőgyulladás, a bőrön fekélyek keletkezhetnek, az ízületek megduzzadnak.
Bár a magyar nyelvben a pestis szó egy bakteriális fertőzést jelent, az „afrikai sertéspestis” közkeletű elnevezés mögött nem baktériumok, hanem vírusok állnak. Az ASP a házi sertések és különféle vad disznófajok fertőző megbetegedése. Tünetei és lefolyása nagyon hasonlít a klasszikus sertéspestiséhez. Kórokozója az Asfarviridae családba tartozó, kettős szálú DNS-genommal rendelkező afrikai sertéspestisvírus. A betegség eredetileg a fekete kontinensről származik, az 1950-es években került Európába. 2007-től Grúziából kiindulva általánosan elterjedt Kelet- és Közép-Európában, majd a Távol-Keleten, jelentős gazdasági károkat okozva, mert terjedését csak az érintett sertésállományok leölésével lehet hatékonyan meggátolni. Emberre ugyan nem terjed át, de az állatállományt elpusztítja, így az élelmiszer-ellátást veszélyezteti. A már fertőzött húsok lefagyasztását a vírus túléli, az ilyen húsok feldolgozása, részleges elfogyasztása és a maradékok moslékba kerülése révén kerül vissza az állatállományba.
Az Arad megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (DSVSA) igazgatója szerint az elmúlt 30 napban már három megerősített esetig jutottak a megyében. Egy hat sertéssel rendelkező Kisjenő melletti, siklói (románul: Șiclău) háztartásban négy állat már elhullott, mire az afrikai sertéspestis kitörését megerősítették, a maradék kettőt is le kellett vágni, hogy megakadályozzák a járvány terjedését. Az Ottlaka községbeli Sikló külterületén található egy nyolcezres állománnyal működő sertésfarm is, ezt vesztegzár alá helyezték, a következő 30 napban egyetlen állat sem léphet be a telepre, és onnan sem vihetnek ki állatokat – közölte az igazgató, hozzátéve: értesítették a helyi önkormányzatokat és más helyi hatóságokat is, hogy hozzanak hasonló intézkedéseket tíz kilométeres körzetben minden sertéstenyésztő esetében. A lakosságot arra intették, hogy legyenek különösen óvatosak: ne vásároljanak húst vagy élő állatokat nem engedélyezett vagy nem ellenőrzött helyekről, a sertést tartó háztartásoknak pedig biztonsági intézkedéseket kell hozniuk, hogy megakadályozzák az állatok megbetegedését. A napokban még két esetet erősítettek meg Arad megyében, összesen 133 sertés érintett. A hivatalos adatok szerint a partiumi megyében 22 nagy sertéstelep működik, összesen több mint hatvanezer állattal.
Az afrikai sertéspestis megjelent Kovászna megyében is. Egy bitai gazda november 4-én jelezte a hatósági állatorvosnak, hogy négy disznójánál betegségre utaló tünetek jelentkeztek. A labormintákat azonnal elküldték Brassóba, ahol igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. A bitai gazdaságban két állat elpusztult, további kettőt levágtak, a tetemeket megsemmisítették, a gazda udvarán és környezetében teljes körű fertőtlenítést végeznek. Szerencsére az érintett területen nincsenek nagyüzemi telepek, így csak a háztáji gazdaságok érintettek.
Az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozására az állategészségügyi hatóság védelmi intézkedéseket rendelt el a térségben, kétszintű ellenőrzési rendszert vezettek be – írta a Háromszék. Egyrészt a fertőzött gazdaság három kilométeres térségében védelmi körzetet hoztak létre, amely Bita, Réty, Egerpatak, Nagyborosnyó és Lécfalva, Várhegy övezetét érinti, másrészt a fertőzés 10 kilométeres körzetében megfigyelési zónát jelöltek ki, amely több mint húsz falut érint, köztük Szacsva, Komolló, Kispatak, Kisborosnyó, Feldoboly, Cófalva, Lécfalva, Nagypatak, Barátos, Orbaitelek, Szörcse, Dálnok, Maksa, Besenyő, Angyalos, Szentivánlaborfalva, Uzon, Lisznyó és Sepsimagyarós települést.
Ebben az időszakban meg kell akadályozni azt, hogy vírushordozó vaddisznók behatoljanak a magángazdaságok területére. Hatékony megelőzési intézkedés az is, ha a sertéstenyésztők nem engednek be idegeneket a gazdaságukba, a vírus ugyanis autógumin, cipőn, gumicsizma talpán is behurcolható. Ezen szempontok mentén indokolt az az intézkedés is, hogy az ólakba, kifutókba, istállókba való belépéskor a gondozó cserélje le a kinti ruhát, lábbelijét. Úgyszintén fontos az is, hogy az állattartók csak állatorvosi bizonyítványok birtokában, a megfelelő helyről vásároljanak sertést.
A román Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) nemrégiben nyilvánosságra hozott pályáztatási ütemterve szerint az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzésére a sertéstartók jövő év február 13-tól pályázhatnak támogatásra a DR 21-es intézkedés keretében. Az intézkedésre magánszemélyként nem lehet pályázni, adószámos egyéni vállalkozó (PFA), egyéni vagy családi vállalkozás (kft), illetve mezőgazdasági cég kérhet támogatást. Az elnyert pénzből berendezéseket és felszereléseket lehet beszerezni a közlekedési eszközök, a személyzet, a felületek és a levegő fertőtlenítésére. Ugyanakkor elszámolható állategészségügyi szűrő javítását szolgáló berendezések és eszközök beszerzése, védőkerítések építése állattartó épületek, istállók vagy elhatárolt területek köré, tetemégető berendezések és felszerelések vásárlása, boncoló és tárolási helyszínek építése, rakodórámpák építése vagy javítása, berendezések beszerzése a takarmányáramlási rendszer javítására.
A nyertes pályázatok kifizetésére 10 millió euró áll rendelkezésre. A támogatás pályázónként legtöbb 50 ezer euró lehet. Az intézkedés önrészes, a 80 százalékos támogatáshoz 20 százalék saját tőke szükséges.
