Erdő Péter szerint a mohácsi csata emléke nemcsak a vereségről beszél, hanem a hűségről, a helytállásról is, és a csata emléke a közösségért vállalt felelősségre tanít. Magyarország prímása ezt a csata ötszázadik évfordulóján, augusztus 29-én közzétett üzenetében írta, azt kérve a magyar emberektől, hogy tanuljanak történelmükből, és keressék önzés nélkül a közösség javát.
A bíboros azt írta: ötszáz évvel ezelőtt Mohács mezején nem csak egy csata dőlt el. Elesett a fiatal II. Lajos király, vele együtt pedig azok, akik engedelmeskedtek hívásának, és az ország védelmére keltek. Ott lelte halálát Tomori Pál kalocsai érsek, a magyar sereg fővezére, Szalkai László esztergomi érsek, Magyarország prímása, valamint a püspöki kar több tagja (köztük Perényi Ferenc váradi püspök), számos főúr és sok ezer katona – idézte fel. „Ismertek és névtelenek, akik a döntő órában vállalták a rájuk háruló kötelességet, és életüket adták hazájukért.”
A mohácsi csata hőseinek és áldozatainak emléke egész népünk öröksége – fogalmazott Erdő Péter. Hozzátette, nemcsak a vereségről beszél, hanem a hűségről, a helytállásról és az áldozatról is. Akik ott harcoltak, tudták, hogy a hatalmas túlerővel szemben nem arathatnak győzelmet, de a keresztény értékrend és a hazaszeretet erőt adott a félelmeik legyőzéséhez.
Erdő Péter kiemelte: a csatatéren elesettek emléke arra figyelmeztet, hogy „nem hajszolhatjuk mindennapi érdekeinket úgy, hogy közben megfeledkezünk a közösség javáról. Nem tehetjük kockára az ország jövőjét személyes előnyökért, mert ha a közösség meggyengül, végül azok sorsa is bizonytalanná válik, akik a válság haszonélvezőinek gondolják magukat”.
A bíboros szerint Mohács emléke felelősségre és éleslátásra tanít. Isten színe előtt kell feltennünk magunknak a kérdést, hogy mi szolgálja valójában népünk életét és megmaradását. „Képesek vagyunk-e félretenni a széthúzást, felismerni a veszélyeket, és együtt dolgozni azért, amit elődeinktől örököltünk, amit tovább kell adnunk a következő generációknak?” – fogalmazott.
Azt is írta: a mohácsi hősök tovább élnek a nemzet emlékezetében, tetteik következményeiben és abban az áldozatban, amelyet a hazáért vállaltak. „De hisszük, hogy személyesen is élnek Isten előtt, a szentek közösségében. Ezért imádkozunk értük, és ezért kérjük Istent, hogy adjon nekik örök nyugodalmat” – fogalmazott a bíboros.
Erdő Péter rámutatott: ha Mohácsra emlékezünk, lélekben végig kell járni az azóta eltelt ötszáz esztendőt is. Kudarcokon, háborúkon és pusztuláson át népünk mégis fennmaradt, és hívő szívvel ebben az isteni gondviselés jelét ismerjük fel – közölte. Becsüljük meg tehát halottainkat és hőseink emlékezetét! Tanuljunk történelmünkből, keressük önzés nélkül a közösség javát, szolgáljuk hittel és szeretettel az életet, és újítsuk meg bizalmunkat az isteni gondviselésben!” – kérte a magyarországi római katolikus egyház feje.
*
Zarándoknappal emlékeztek meg ma Csíkszentdomokoson, Márton Áron szülőfalujában a legendás püspök születésének 130. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mutatta be, a szentbeszédet pedig Giampiero Gloder teldei címzetes érsek, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa mondta, amelyet magyar nyelvre is tolmácsoltak a több száz jelenlévő hívő és zarándok számára.
Homíliájában a nuncius kiemelte: Márton Áron életének és szolgálatának ereje az imádságban gyökerezett, népe, közössége és egyházmegyéje örömeit és szenvedéseit vitte Isten elé. A Vatikán diplomatája Márton Áron rendíthetetlen hűségét is kiemelte, aki a történelem legnehezebb időszakaiban, a diktatúrák és üldöztetések idején sem hátrált meg: hű maradt hitéhez, egyházához, miközben következetesen kiállt minden ember méltóságának és alapvető jogainak védelméért.
Az ünnepen Csíkszentdomokos község díszpolgárává avatták Lázár Csillát, a helyi Márton Áron Múzeum igazgatóját, elismerve a püspök emlékének megőrzéséért és örökségének továbbadásáért végzett munkáját.bA szentmisét követően a Zarándokközpontban Marton József nyugalmazott egyetemi professzor, emeritus nagyprépost Ami kimaradt Márton Áron püspök életrajzából címmel tartott előadást a nagyszámú érdeklődő közönségnek.
Előadásában a püspök életének kevésbé ismert mozzanataira irányította a figyelmet, legfrissebb kutatási eredményeivel egészítve ki azt a gazdag életrajzot, amely az elmúlt évtizedek során kutatók és szakemberek hosszú sorának munkája nyomán rajzolódott ki. Az előadó olyan részleteket és összefüggéseket emelt ki, amelyek tovább gazdagítják Márton Áron életéről, személyiségéről és püspöki szolgálatáról alkotott képünket.
Délután a zarándokok vezetett tárlatvezetéseken vehettek részt az emlékmúzeumban és a plébániatemplomban, ugyanakkor megismerhették a felcsíki nagyközség gazdag népi örökségét. A nap során több filmet is vetítettek az érdeklődőknek a Zarándokközpontban, ugyanakkor A bérmálás szentsége Áron püspök közvetítésében című fotókiállítást is megtekinthették. A napot a Ne hagyd, hogy betörjenek! című, Márton Áron püspök életéről szóló zenés-verses emlékest zárta.
Mint talán közismert, Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Romániában emlékévet hirdetett, az erről szóló törvénytervezetet a bukaresti parlament is megszavazta.
