Tizenöt évvel ezelőtt, 2010. november 19-én tartotta ünnepi ülését a Székely Nemzeti Tanács a magyar Országgyűlés Felsőházi termében. E történelmi helyszínen a magyar társadalom figyelmét kívántuk ráirányítani Székelyföld autonómiatörekvésére, arra a nemzeti ügyre, amely akkor is, ma is, a jövőben is közös felelősségünk.
A rendezvényt a házelnök, Kövér László támogatása tette lehetővé; 300 küldöttünk jelenlétével, meghívott közéleti személyiségekkel és Christoph Pan professzor díszvendégként való részvételével az ülés a székelység autonómiaküzdelmének egyik mérföldkövévé vált. A páholyokban ott ültek a magyar kultúra jeles képviselői, és gondoskodtunk arról, hogy romániai magyar és román újságírók is jelen legyenek – mert hittük, hogy a nyilvánosság ereje elmaradhatatlan része a székelyek ügyének.
Az eltelt másfél évtized azt is megmutatta, hogy ez az összefogás nem maradt jelképek nélkül: a magyar Országgyűlés épületének homlokzatán azóta a magyar zászló mellett a székely zászló is ott lobog. Ez a gesztus ma már a nemzeti szolidaritás tartós üzenete, s egyben annak elismerése, hogy a székely autonómiaügyről Magyarország nemcsak beszél, hanem vállalja is.
Azon a napon olyan határozatokat fogadtunk el, amelyek időtállóságát ma, 2025-ben is megerősíthetjük. Kimondtuk a történelmi folytonosságot az 1918. november 19-én, Budapesten megalakult Székely Nemzeti Tanács és a 2003. október 26-án, a székely falvak és városok közösségeinek akaratából újjászervezett Székely Nemzeti Tanács között. Ezzel a határozattal nem a múltat akartunk visszahozni, hanem a székely önrendelkezés évszázados eszméjét kapcsoltuk össze a jelen és a jövő feladataival. Meghatároztuk helyünket a magyar nemzetpolitika egészében. A Székely Nemzeti Tanács volt – és ma is az – az egyetlen határon túli szervezet, amely határozatban rögzítette: tevékenységét a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között kívánja folytatni. Ez akkor is, most is azt jelenti, hogy a székelység autonómiaigényét a magyar nemzet egészének ügyeként, stratégiai felelősséggel fogjuk fel.
Mindezek az elhatározások nem csupán egy korszak dokumentumai. A székelység önrendelkezési törekvésének, történelmi tudatának és közösségi felelősségének tartópillérei. Meggyőződésünk, hogy az autonómia európai mértékű, demokratikus célkitűzés, amelynek képviselete ma is éppúgy kötelességünk, mint tizenöt évvel ezelőtt.
A Székely Nemzeti Tanács is azzal a hittel folytatja munkáját, hogy Székelyföld jövője — a szülőföldjén megmaradt közösség szabadsága, identitása és önrendelkezése — Európa kulturális sokszínűségének és demokratikus hagyományainak része. Ezt az ügyet szolgáltuk 2010-ben, és ezt szolgáljuk ma is.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2025. november 19.
