A román alkotmánybíróság elutasította ma a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet. Hosszú vajúdás, nehéz szülés volt.
Az AB szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását. Simina Tănăsescu, Asztalos Csaba, Dacian Dragoș, Iulia Scîntei, Mihaela Ciochină és Mihai Busuioc támogatta az elutasítást, Cristian Deliorga, Gheorghe Stan és Bogdan Licu pedig az elutasítás ellen szavaztak.
Az alkotmánybírák korábban öt alkalommal is elhalasztották a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében, legutóbb egy héttel ezelőtt.
A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.
Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel. A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. Meghalt a demokrácia – írta ma a bíró a Facebook-oldalára. Szerinte a döntés nem kizárólag a bírák és ügyészek nyugdíjáról szól, hanem az első lépést jelenti a jogállam fokozatos leépülése felé. Ez a folyamat szerinte mindig az igazságszolgáltatással kezdődik, mivel „minden tolvaj előbb az őrkutyát ártalmatlanítja”. A törvénytervezetet kezdeményező balliberális koalíciós kormányról ironikusan megjegyezte: „nem kis teljesítmény egy olyan törvényt végigvinni, amely valamennyi alkotmányos és nemzetközi garanciát és elvet megsért. Gratulálok!”
A CSM szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény súlyos következményekkel jár az igazságszolgáltatás működésére, és tömeges távozásokat idéz elő a rendszerben. A testület emlékeztetett, hogy régóta jelezték a többi államhatalmi ágnak a jelentős bíróhiányt és a bírák ebből fakadó túlterheltségét, valamint a személyzeti utánpótlás nehézségeit, ám ezek a problémák nem kaptak kellő figyelmet.
Ilie Bolojan miniszterelnök sietett tompítani a diszkriminatívnak tűnő jogszabály élét, mondván: hamarosan nekiesnek a többi különnyugdíjas kategóriának is. Elemzők szerint azonban a fegyveres testületek (katonák, rendőrök, titkosszolgák stb.) és egyéb „nemzetbiztonságiak” kiváltságaihoz sem ő, sem senki más nem mer majd hozzányúlni…
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság visszatartotta a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó 230 millió eurós támogatást, mert Románia nem teljesítette a bírák és ügyészek különnyugdíjának szabályozásához kapcsolódó mérföldkövet. Most majd minden követ megmozgat Bukarest, hogy veszítsék el a szóban forgó összeget. Bolojan szerint Románia várhatóan február végén vagy március elején kap választ arra, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjreformjához kötött helyreállítási források végleg elúsztak-e.
