Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka, a hírhedt marosvásárhelyi firkász a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Becsületbírósága (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként, úgymond női mivoltában ért zaklatásként terjesztett a közösségi médiában.
A szakmai szervezet becsületbírósága másodszorra marasztalta el a Marosvásárhelyi Rádió, a HVG és más balliberális orgánumok munkatársát, korábban a Krónika beadványa nyomán állapította meg a vétséget az 1976-ban Gyergyószentmiklóson született, fogarasi felmenőkkel rendelkező Parászka Boróka esetében.
A MÚRE etikai testülete ezúttal Kiss Dénesnek, a Marosvásárhelyi Rádió tavaly nyugdíjba vonult szerkesztőjének megkeresése nyomán foglalt állást a nő ügyében. Beadványában Kiss azt kérte, vizsgálják meg Parászka január 21-i Facebook-bejegyzését, amelyben az újságíró nyilvánosan kifejtette véleményét az ellene benyújtott rágalmazási és kártérítési kereset ügyében született törvényszéki ítélettel kapcsolatban. A közérthetőség kedvéért a kolozsvári Krónika az alábbiak szerint foglalta össze az előzményeket.
Parászka Boróka 2020 áprilisában azt állította, hogy kollégája, Kiss Dénes részéről a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában verbális és fizikai agresszió érte. Kiss már annak idején cáfolta, hogy bántalmazta volna kolléganőjét, sőt szerinte ő volt, aki rátámadott, mégpedig egy adáskabin-foglalási félreértés nyomán. A marosvásárhelyi ügyészség három és fél év nyomozás után, 2023 októberében kimondta, hogy nem lehet bizonyítani Parászka állításait. A panaszos által megnevezett tanúk nem tartózkodtak a rádiónál a történtek idején, eközben a megvádolt szerkesztő által tanúvallomásra kért operatőr elmondta, látta és hallotta, amint Parászka kiabál a kollégájára, szidalmazza őt, majd megragadja a ruháját és hirtelen ráförmed.
A hisztérika nem fellebbezte meg az ügyészségnek az ügyirat lezárásáról szóló határozatát (NUP), ennek nyomán Szász Attila főszerkesztő (az RMDSZ embere) felmondásra szólította a nőt, és mivel beosztottja ezt megtagadta, fegyelmi eljárást kezdeményezett Parászka ellen; ez idő alatt néhány hónapig a műsorai szüneteltek. A közrádió bukaresti vezetősége által lefolytatott fegyelmi eljárás végül nem javasolta Parászka munkaszerződésének felbontását, így az újságíró megőrizhette állását a román állami rádió marosvásárhelyi stúdiójánál.
Az agresszióval vádolt Kiss Dénes 2024 februárjában rágalmazási és kártérítési pert indított kolléganője ellen. Keresetében annak megállapítását kérte a törvényszéktől, hogy kolléganője hamis és lejárató állításaival megsértette a jó hírnév, becsület és tisztesség védelméhez fűződő személyiségi jogát. Idén januárban – ötszöri halasztás után – kihirdetett ítéletében a Maros Megyei Törvényszék elévülésre hivatkozva alapfokon elutasította a keresetet. (Romániában köztörvényes bűnözők ezreit mentik fel elévülésre hivatkozva, mivel az ügyészégek és bíróságok egyszerűen nem dolgoznak az elvárt iramban és alapossággal.)
Az ítéletet kommentálva Parászka Facebook-oldalán „Erdély egyetlen, ám annál nagyobb port kavart #metoo ügyének” nevezte a több éves történetet. Azt hazudta, hogy „megnyerte a pert”, és a kereset minden pontjában az ő álláspontjának adott helyt Kiss Dénessel szemben. „Ez az ügy nem csak engem érint, hanem személyemen keresztül a romániai közmédia munkatársait, a közvetlen hozzátartozóimat is érinti így vagy úgy” – írta bejegyzésében egyebek mellett,azt is igazolva, hogy hadilábon áll a magyar helyesírás szabályaival (a „nemcsak” ez esetben egybeírandó a „hanem” párjaként).
Ennek a Facebook-posztnak a kapcsán fordult februárban Kiss Dénes a MÚRE becsületbíróságához. Március 3-ai határozatában az etikai testület idézi az Újságírói Etikai Kódex előírását, miszerint az újságíró, akár magánszemélyként, akár közvélemény-formálóként nem jelentethet meg, nem posztolhat olyan tartalmakat „közösségi oldalakon, vagy akár a blogszférában, amely az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, etikailag vállalhatatlan, az elfogadható közösségi megnyilvánulással ellentétes, uszító, kirekesztő, diszkrimináló gondolatokat tartalmaz, nem élhet a gyűlöletbeszéd eszközével.”
„Mindezek alapján megállapítjuk, hogy Parászka Boróka bejegyzésében etikai vétséget követett el azáltal is, hogy egy 2020. áprilisi munkahelyi konfliktust »metoo» bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában. (…) Parászka Boróka január 21-i Facebook-bejegyzésében úgy értelmezte, hogy megnyerte a »metoo-pert«, és a marosvásárhelyi bíróság Kiss Dénessel szemben neki adott igazat. Ezáltal tulajdonképpen valótlanságot állított” – mondta ki a becsületbíróság. A háromtagú testület szerint az újságíró a metoo-jelenséget általánosította a „romániai közmédia munkatársaira,” és ezáltal az erdélyi magyar médiában dolgozókra is kivetítette a jelenséget, amivel hiteltelenítette a média munkakörülményeit, elferdítve az erdélyi magyar sajtó helyzetét.
Hozzáteszik, hogy a metoo-je
lenségre vonatkozó megkeresés mindeddig nem érkezett a MÚRE becsületbíróságához, így Parászka Boróka állítása alaptalan és rágalmazó a romániai magyar média munkatársaira nézve. „A Kiss Dénes vs Parászka Boróka ügyének nyilvánosság előtti prezentálása, mint a megkeresés tárgyát képező bejegyzés, súlyos etikai vétségnek minősül a romániai magyar médiára való tekintettel. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a közösségi médiában terjesztett vélt vagy valós sérelmek indulatokat váltottak ki, ami mindkét felet, Parázska Borókát és Kiss Dénest is károsan érintette és közvetve rombolta a romániai magyar újságírók hitelét is” – olvasható az etikai testület határozatában. A becsületbíróság tagjai ajánlatosnak tartják, hogy az újságírók a közösségi médiában is a tényeknek megfelelően, és ne félreértelmezhetően fogalmazzanak, és főleg ne állítsanak valótlanságot, valamint tartózkodjanak a rágalmazástól.
Kiss Dénes egyébként a rágalmazási perben született ítélet kihirdetése után feltárta: a kihallgatáson Parászka Boróka azt vallotta, hogy ,,tulajdonképpen sohasem vádolta szexuális zaklatással a felperest”. „Arra a kérdésre, hogy »tudatában volt annak, hogy a ’hasteg metoo’ címke használata a Facebook-posztjában számos reakcióit fog kiváltani az oldala olvasói részéről?«, az alperes Parászka azt válaszolta: »Igen, azért csináltam«” – közölte Kiss Dénes.
A romániai magyar újságírók szakmai szervezete nem először marasztalja el Parászka Borókát. A MÚRE Becsületbírósága 2024 márciusában a Krónika munkatársának megkeresése nyomán megállapította, hogy a marosvásárhelyi újságíró sajtóetikai vétséget követett el, és nemcsak etikai, hanem szakmai hitelessége is megkérdőjelezhető. Azután fordultak akkor MÚRE etikai testületéhez, hogy Parászka a vele szemben elkövetett zaklatásnak állította be azt, hogy a Krónika munkatársa az újságírói munkáját igyekezett végezni, és ennek megfelelően reagáltatni kívánta az őt érintő témákban. Parászka érdemben egyszer sem volt hajlandó nyilatkozni a Krónikának, viszont „zaklatónak, megszállottnak” nevezte a lap munkatársait, azt firtatta, miért zaklatják, nyúlnak bele a magánéletébe, írnak róla „lejárató cikkeket”. Ugyanakkor Facebook-oldalán Parászka Boróka azt írta, hogy a Krónika munkatársa „kompromat”-ot folytat ellene, zaklatja, lejáratja, megfélemlíti, befeketíti, mindezt annak hatására, hogy megírták róla: 2009-ben fizikailag bántalmazott egy nőt Marosvásárhelyen a nyílt utcán, mégpedig volt férje akkori élettársát.
Az egész ügyben az a döbbenetes, hogy ezt a nőt évek óta főállású szerkesztőként foglalkoztatja az állami Román Rádió egyik területi stúdiója, miközben ő a Magyarországon megjelenő posztkommunista, balliberális HVG egyik vezető munkatársa (az impresszumban nem a „munkatársak”, hanem a „szerkesztők” között szerepel a neve). Kártékony működésének immár vaskos dossziéja lehet a magyar nemzeti sajtó történetében.
