A dataizmus fogalmát és az adatok mindennapokra gyakorolt hatását mutatja be A képlettől a képig – A dataizmus művészete című budapesti kiállítás, amelyet március 6. és május 10. között láthat a közönség a Műcsarnokban. A tárlat középpontjában a csíkkarcfalvi születésű, 49 éves, nemzetközileg elismert hálózatkutató, Barabási Albert László munkássága áll.
„Egy korszakhatárt jelentő kiállítás megnyitójához közeledünk” – hangsúlyozta Szegő György, a Műcsarnok igazgatója. Felidézte, hogy Barabási Albert László fizikus végzettségének tudományos keretein túllépve világszerte elismert hálózatkutató lett, aki jelenleg a bostoni orvosi egyetemen tanít. Tudományos tevékenysége során pedig eljutott egy olyan pontig, ahol azokban az ábrákban, amelyekkel dolgozik, meglátta az esztétikai lehetőséget.
Mucsi Emese, a tárlat kurátora kiemelte: a kiállítás a dataizmus jelenségét járja körül azt vizsgálva, miként szövik át az emberek mindennapjait az adatok és az azokból kirajzolódó hálózatok. A tárlat bemutatja Barabási tudományos és művészeti tevékenységének kapcsolódási pontjait, különös tekintettel az utóbbi években indított képzőművészeti projektjeire.
Kifejtette, hogy a kutató az elmúlt öt évben nagyszabású festészeti programba kezdett, és létrehozta a Barabási Atelier nevű alkotóműhelyt. Három nyáron át dolgozott egy olyan festészeti projektfüzéren, amelynek kiindulópontját minden esetben valamilyen adat vagy adatelemzés adta. A kurátor tájékoztatása szerint a kiállítás feltárja a Barabási Lab és a Barabási Atelier közötti kapcsolatot, bemutatva, miként kapcsolódik össze a tudományos kutatócsoport és az alkotóműhely működése. A tárlat emellett arra is rávilágít, hogyan dolgoznak együtt a tudományos és a művészeti területen tevékenykedő alkotók, és miként fonódnak össze ezek a munkafolyamatok.
Mucsi Emese elmondta, hogy a kiállítótérben helyet kap az a tizenkét festőhenger, amelyet az Atelier tagjai három év alatt fejlesztettek ki a dataizmus vizuális eszközeként. A hengerek a bemutatott három ciklus – a Fake News, a Banned Books és a Numbers – létrehozásában játszottak szerepet; mindegyik sorozat egy-egy kortárs kulturális jelenséghez kapcsolódó adathalmazt dolgoz fel. A kiállítás bemutatja Barabási legfőbb festészeti inspirációját is, nagyapja örökségét, aki szobafestőként hagyományos festőhengerekkel dolgozott Erdélyben.
Az első, Fake News, azaz álhír elnevezésű teremben – ahol idővonalak segítségével a tudós alkotó életének főbb eseményeit, valamint a Barabási Atelier és a Barabási Lab történetének jelentős állomásait jelenítik meg – arra kapnak választ a látogatók, hogyan fonódott össze a kutatás a művészettel. De itt kaptak helyet például azok a neon színű alkotások is, amelyek az álhírek szerepére és működésére hívják fel a figyelmet.
A második, Banned Books, azaz betiltott könyvek című teremben olyan könyvek láthatóak, amelyeket a világ különböző pontjain valamikor valamiért betiltottak. A kötetek különleges installáció formájában, karókra tűzve láthatóak. Mindez az alkotó elmondása szerint az egykor gyakran alkalmazott kivégzési formára, a karóba húzásra és az azzal járó fájdalomra utal.
A harmadik, Numbers, azaz számok című teremben látható alkotásokkal Barabási a saját személyazonosító számát és telefonszámait felhasználva, arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az adatok mennyire áthálózzák az emberek életét. „Valahol ez a kapcsolat köztünk és a modern rendszerek között: a közösségi média számára, a bankok számára, az intézmények számára számok, adatok vagyunk. Ezek nélkül manapság nem tudunk semmilyen információhoz hozzájutni. Így ez a terem számomra egyfajta adatokon keresztül megjelenő önarckép” – fogalmazott a tudós.
A kiállítás az említett témák mellett foglalkozik Barabási A képlet című bestsellerével is, amely a művészeti életben működő hálózati kapcsolatok szerepét és a karrierépítés stratégiáit elemzi.
A Magyar Telekom közleménye szerint a műalkotások mélyebb megértésének céljából a cég egy mesterséges intelligencia alapú digitális platformot hozott létre a látogatók számára, amely személyre szabható tárlatvezetéssel igazodik az érdeklődők igényeihez. A mobiltelefonon, QR-kód segítségével elérhető alkalmazás saját eszközön, könnyen értelmezhető információkat kínál a műalkotásokról.
