Alkotmánymódosító puccs zajlik Csonka-Magyarországon, lehet, hogy már ma véget ér a demokratikus jogállam kora a köztársaságban. A volt miniszterelnök pártja nem vesz részt a mai parlamenti ülésen, amelyen a tiszás többség a kénye-kedve szerint formálja át az Alaptörvényt.
Orbán Viktor volt miniszterelnök a közösségi oldalán egy drámai képpel reagált arra, hogy küszöbön áll az Alaptörvény 17. módosítása, ami visszamenőleges hatályú jogalkotással megszünteti a jogállamot mint olyat. „Demokratikus Magyarország 1990–2026” – írta a Magyar Péter tiszás kormányfőt ábrázoló fekete-fehér fotóra a Fidesz elnöke.
A Fidesz és a KDNP képviselői be sem ültek az ülésterembe, helyette kora délután rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak, amelyben a magyar demokrácia fekete napjaként értékelték a mait, Gulyás Gergely pedig bejelentette, hogy lemond a frakcióvezetői tisztségről. Érvelése szerint a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője, aki a közjogi korlátok miatt nem indulhat a következő választáson (a tiszás módosítás politikai, koncepciós alapon zár ki a közéletből teljes jogú állampolgárokat).
Egy olyan alaptörvény-módosítást készül elfogadni a tiszás többség, ami külön-külön is durva határátlépés, de együtt példátlan – mondta Gulyás a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján, amelyen az Országgyűlés ülését bojkottáló Fidesz–KDNP frakció tagjai is részt vettek. A frakcióvezető kifogásolta a köztársasági elnök leváltását, az Alkotmánybíróság lefejezését, a külön tiszás ügyészség létrehozását, illetve a választójog korlátozását. „Mostantól egy olyan politikai verseny van Magyarországon, ahol az ellenzéki párfrakciók mindegyikének a fele ki van zárva a demokratikus politikai versenyből” – utalt Gulyás a 12 éves képviselői mandátumkorlátra.
Kitért arra is, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök – akivel szemben a nárcisztikus pszichopata Magyar Péter példátlanul pimasz hangnemet ütött meg többször is – nem adta okát arra, hogy ne tudna vele együttműködni az új kormány. A frakcióvezető tudatta, hogy a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője, aki nem indulhat a következő választáson a közjogi korlátok miatt, ezért lemond a frakcióvezetésről. Majd azt kérte, hogy olyan képviselőt válasszanak meg a frakció élére, akinek 2030 után is lehetősége van indulni a választásokon.
Reményét fejezte ki, hogy az időszak, mint rossz emlék marad meg és a demokrácia kellően erős lesz ahhoz, hogy túlélje azokat, akik a demokratikus vívmányokkal szemben foglalnak állást. Gulyás jelezte, hogy kormányon soha nem kíséreltek meg ilyen lépéseket, majd leszögezte, hogy a Fidesz–KDNP frakciószövetség ez ellen a jövőben is tiltakozni fog.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője elmondta, hogy nem lesznek statiszták Magyar Péter abszolút filmszínházában, ezért nem vesznek részt a parlamenti ülésen. Példa nélkülinek nevezte, hogy egy törvényesen megválasztott köztársasági elnököt egymondatos alaptörvény-módosítással megfosszanak a hivatalától. Kiemelte, hogy ezt a bolsevik stiklit minden magyar emberrel megtehetik. Az Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal (NVVH) nevű új politikai cséphadaró pedig – amelyet új ÁVH-nak nevezett – bárkinek az életébe beleszólást enged. „Ez félelemkeltés a politikusokkal és a mindennapi emberekkel szemben is” – húzta alá Rétvári, aki gyásznapnak nevezte a mait.
Ezután tudatta, hogy Gulyás döntése után összehívta a KDNP frakcióját, ahol úgy döntöttek, hasonló tiltakozással nem kívánnak élni. Tehát KDNP élén nem történik frakcióvezető csere, azonban Rétvári leszögezte, hogy az önkény ellen továbbra is a leghangosabban fognak tiltakozni.
Gulyás Gergely a sajtótájékoztató után közösségi oldalán azt írta: nemcsak azért mond le, mert a legnagyobb ellenzéki parlamenti képviselőcsoportnak olyan vezetőre van szüksége, aki indulhat a következő választáson, hanem azért is, mert nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. A bejegyzésben emlékeztetett: az alaptörvény tizenhetedik módosítása leváltja a köztársasági elnököt, lefejezi az Alkotmánybíróságot és kiiktatja a parlamenti ellenzék többségét a politikai versenyből, és mindezeket visszamenőleges hatállyal teszi. Rámutatott, ezek mindegyike külön-külön is példátlan. „Mostantól nem a választók, hanem a hatalom dönti el, hogy kire lehet szavazni” – hangsúlyozta. Emlékeztetett, az elmúlt 16 évben a Fideszt vádolták a demokrácia és a jogállam leépítésével, de ők soha meg sem kíséreltek hasonlót. „Ezzel a módosítással eltiltanak a magyar emberek képviseletétől. Nem vagyok többé megválasztható parlamenti képviselőnek” – mutatott rá. Szerinte ez a módosítás nem a demokratikus jogállam sérelmét, hanem a végét jelenti. Ehhez nem kíván asszisztálni, ezért mondott le a frakcióvezetői megbízatásáról.
Közölte, nem lehet úgy tenni, mintha a rendszerváltoztatás óta eltelt kilenc parlamenti ciklus jó és rossz törvényei, előremutató vagy hibás alkotmánymódosításai között ez is csak egy lenne. Nem lehet úgy tenni, mintha Magyarország az alaptörvény-módosítás hatályba lépése után is demokratikus jogállam maradna. „Ma velünk számolnak le, de holnap bárkire sor kerülhet. Isten óvja Magyarországot!” – fogalmazott a Miniszterelnökség korábbi tárcavezetője.
