A föld legnépesebb országa, Kína egyre aktívabban próbálja növelni befolyását a Közel-Keleten, miközben a térség országai az Amerikai Egyesült Államok hagyományos biztonsági szerepét is újragondolják. Hszi Csin-ping egyiptomi látogatásán arra szólította fel a régió államait, hogy álljanak ellen a külső beavatkozásnak, és alakítsanak ki új biztonsági kereteket.
A közel másfélmilliárd ember lakta Kína elnöke szerdán Kairóban Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel tárgyalt, és azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti országoknak saját kezükbe kell venniük a térség biztonságának alakítását. Hszi Csin-ping szerint meg kell erősíteni a párbeszédet és a béke érdekében folytatott együttműködést, miközben szembe kell szállni a külső beavatkozással.
A kínai elnök szerint Peking kész együttműködni a térség államaival a nemzetközi hajózási útvonalak biztonságának garantálásában, a gazdasági fejlődés előmozdításában és a konfliktusok kialakulásának megakadályozásában. A találkozó különösen fontos időszakban zajlott, hiszen az USA és Izrael immár hat hónapja háborúzik Iránnal. Az éppen most kiújuló konfliktus komoly bizonytalanságot okozott a térségben, és több országban felvetette azt a kérdést is, hogy mennyire megbízható továbbra is Washington biztonsági garanciája.
Hszi Csin-ping egy évtized után először látogatott Egyiptomba. A 120 milliós észak-afrikai ország Kína számára stratégiai partner, és fontos belépési pontot jelenthet a közel-keleti befolyás további növeléséhez. A két ország közben megállapodást írt alá a Szuezi-csatorna térségében működő egyiptomi–kínai ipari övezet harmadik fejlesztési szakaszának elindításáról. A térségben már mintegy 200 kínai vállalat működik, a beruházások értéke pedig megközelíti a 4 milliárd dollárt. A kínai jelenlét legfontosabb központja az egyiptomi–kínai összefogással létrehozott Kína–Egyiptom TEDA Szuezi Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Övezet, amely Ain Sokhna körzetében működik. Ez a speciális ipari és logisztikai bázis ad otthont a vállalatok túlnyomó többségének.
A Szuezi-csatorna különösen fontos Kína számára, hiszen a globális kereskedelem egyik legfontosabb útvonaláról van szó. A térség biztonsági helyzetének romlása azonban már most komoly fennakadásokat okoz a hajózásban, különösen a Hormuzi- és a Báb el-Mandeb-szoros környékén.
Hszi látogatása egy szélesebb regionális átrendeződésbe illeszkedik. Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán augusztusban közös védelmi megállapodást írt alá, amely egy NATO-szerű kölcsönös védelmi záradékot is tartalmaz. A megállapodás azt jelezheti, hogy a térség országai már nem kizárólag Washingtonra szeretnének támaszkodni biztonságuk garantálásában.
Egyiptom ugyanakkor továbbra is az Egyesült Államok egyik fontos partnere: Kairó évente mintegy 1,3 milliárd dollár amerikai katonai támogatást kap, és hagyományosan közvetítő szerepet tölt be a közel-keleti konfliktusokban. A mostani diplomáciai lépések ezért nem feltétlenül azt jelentik, hogy Egyiptom vagy más regionális hatalmak teljesen hátat fordítanak Washingtonnak. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy több nagyhatalommal is igyekeznek fenntartani a kapcsolatokat, és csökkenteni az egyetlen külső szereplőtől való függést. Hszi Csin-ping afrikai látogatása ráadásul közvetlenül megelőzi a kínai és az amerikai elnök várható találkozóját. Peking így egyszerre próbálhatja erősíteni közel-keleti pozícióit és demonstrálni, hogy a térség biztonsági rendszerének alakításában Kína is egyre fontosabb szereplő.
És ez nem csak erre a térségre érvényes, hanem globális szinten is. Ezért is ártalmas az új balliberális magyar kormány ama törekvése, hogy szétzilálja azokat az gyümölcsöző gazdasági-politikai kapcsolatokat, amelyeket az Orbán-kormány tizenév alatt kiépített Pekinggel.
Miközben azt is tudomásul kell venni, hogy írásunk kezdőmondata maholnap nem állja meg a helyét: Kína talán már most elveszített „a föld legnépesebb országa” státuszt. Egyes becslése szerint Indiának már 1,47 milliárd lakosa van, miközben északkeleti szomszédjában 1,42 milliárdosra csökkent a népesség.
