Hiába jelent meg a szavazókörökben a magyarországi parlamenti választásokon a jogosultak mintegy 70%-a, az ezzel egy időben megtartott referendumon (az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazáson) a választópolgároknak csupán mintegy 44 százaléka adott le érvényes szavazatot. Így mivel az érvényességhez 50 százalék feletti szavazat kellett volna, a referendum érvénytelen lett.
Az érvényesen leadott szavazatok 95%-a a kormány által támogatott NEM válaszra érkezett, ez alapján eredményes lehetne a népszavazás, hiszen az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ám a leadott voksok 30%-a érvénytelen volt, így az érvényes voksok száma nem érte el azt az 50%-os küszöböt, ami a népszavazást érvényessé tette volna. (Hasonló eset volt a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-i népszavazás, amikor a voksok többsége hiába volt igenlő, a részvétel csak 38%-os volt, ezért maga referendum érvénytelen lett.)
A most feltett négy gyermekvédelmi kérdés kapcsán a balliberális ellenzék azt javasolta a választóknak, hogy mindkét választ beikszelve szavazzanak érvénytelenül.
Ezek voltak azok a kérdések, amelyeket a szavazatra jogosult magyar állampolgárok többsége nemmel vagy érvénytelenül válaszolt, illetve amelyekben tartózkodott, érvénytelenítve a referendumot:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- kérdés: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- kérdés: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- kérdés: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Ez a (nagyrészt kommunikációs) kudarc némi árnyat vet a referendumot kezdeményező, az országgyűlési választáson amúgy kényelmes parlamenti többséget szerzett kormánypártok győzelmére.
