A fekete ribizli ünnepe Esztelneken

Az elmúlt hét végén második alkalommal szervezték meg a fekete ribizli ünnepét Nagy Mózes szülőfalujában, az elsőre 2017-ben került sor az Angustia Egyesület szervezésében. A mai Kovászna megye kistelepülése a trianoni diktátumig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. A román impériumban 2005-ig közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez sorolták, azóta önálló községet alkot a hozzá tartozó szomszédos Kurtapatakkal.

Az esztelneki rendezvényt a magyarországi Nyíradony testvértelepülés népes küldöttsége is – elöljárók, ifjú néptáncosok, azok szülei és oktatóik – megtisztelte jelenlétével.

A házigazda szervezők ragaszkodtak ahhoz, hogy helyi termékekre, illetve helyi értékekre építsék a fekete ribizli ünnepe nevet viselő falunapokat. Ennek megfelelően a három nap alatt volt termékvásár, népzene, népi tánc, főző-, favágó- és szekértolóverseny, valamint olyan előadások és programok, amelyek között minden korosztály megtalálhatta a számára megfelelő kikapcsolódást.

A nyitónapon közszemlére állították az I. és II. világháborús relikviákat, illetve bemutatták az Édes emlék – szerelmes képeslapok a Nagy Háborúból című könyvet.  Szombaton gyermekvetélkedőkkel indult a nap, megtartották a favágó- és főzőversenyt, délben gyerekkoncert szórakoztatta a közönséget. Délután a népi együtteseké volt a színpad, fellépett a helyi Hamuvirág Néptáncegyüttes, a nyíradonyi Kisliget Néptáncegyüttes, a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes és a kézdiszentkereszti Tisztás Néptáncegyüttes. Este a csíkszentgyörgyi Székely Góbék arattak nagy sikert. A második nap az Ego Sum koncertjével zárult.

Vasárnap a ferences templomban az elhurcoltak emlékére mutattak be szentmise-áldozatot Urbán Erik ferences tartományfőnök, érseki helynök főcelebrálásával, majd felavatták az elhurcoltak emlékművét. Az erdélyi betörés után visszavonuló román csapatok kirabolták Esztelneket, a falu egyes lakosait arra kényszerítették, hogy lovaikkal és szekereikkel az összeharácsolt zsákmányt elszállítsák. Közülük egyetlen ember tért haza, aki leszökött a szekérről Ojtozban, a többiek mind odavesztek, ezért gyászoló családjaik a kolostor kertjében állítottak emlékkeresztet nekik.

Az idő folyamán az emlékmű tönkrement, a kommunista diktatúra éveit a haranglábban vészelte át. Az egykori emlékmű felújítása nem volt lehetséges, mivel az a réteg, amibe belevésték a neveket, bomlik le a kőről, ezért újrafaragtatták az eredeti mintájára, az eredetit pedig fedél alatt őrzik meg az utókor számára. A 15 mázsás emlékkereszt a kézdiszentléleki Bartalis Béla kőfaragó munkáját dicséri. Helyreállítását közadakozásból – az Erdélyi Magyar Néppárt országos és megyei szervezete, a közbirtokosság, az egyházközség és magánszemélyek anyagi támogatásával – az Esztelneki Kulturális Egyesület és az önkormányzat kezdeményezte.

A szentmise után a tömeg a zárdatemplom temetőjébe vonult, ahol felavatták és megszentelték a visszaállított emlékkeresztet. Elsőként Salamon Balázs polgármester szólt az emlékezőkhöz, felelevenítve az 1916-os tragikus eseményt. „Mi most az emlékoszlopot újraállítottuk, a neveket újravéstük, hogy végtisztesség adassék nekik, s emlékük a közösség emlékezetében örökre fennmaradjon. Azzal a szándékkal tettük ezt, hogy fejet hajtsunk előttük, akiket civilként hurcoltak el minden ok nélkül, s háborús bűnösként, hadifogolyként kezeltek, pusztán származásuk miatt, azért, mert magyarok voltak” – mondotta.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke a 20. században a magyarság ellen elkövetett népirtásokat sorolta fel, melyekről évtizedeken keresztül beszélni sem volt szabad. „Fogyatkozunk és egyre kevesebben vagyunk a szülőföldünkön. A népszámlálás éppen most zárult le, és nagyon-nagyon valószínű, hogy csupán egymillió körüli a létszámunk most már Erdélyben. Minden ellenünk elkövetett népirtás, atrocitás, rablás ellenére bennünket a Kárpát-medencében nagyon sok politikus a mai napig megbélyegez, ezért is kell emlékeznünk és emlékeztetnünk mindenkit arra, hogy valójában és méltatlanul a 20. század legnagyobb vesztese a Kárpát-medencében a magyarság” – hangsúlyozta.

Az emlékjelet az EMSZ két politikusa, Zakariás Zoltán parlamenti képviselő és Salamon polgármester leplezte le. A felújított emlékkeresztet a ferences tartományfőnök áldotta meg. Az ünnepség koszorúzással és himnuszaink közös eléneklésével ért véget. Az avatóünnepségen közreműködött a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara, valamint az esztelneki egyházi kórus.

(Forrás: 3szek.ro)

Total
6
Megosztás
Total
6
Megosztás