Ellentmondásos közlések láttak napvilágot ma a magyarországi és az erdélyi nyilvánosságban annak kapcsán, hogy idén 150 éves a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem (1881-től Ferenc József Tudományegyetem). A kerek évforduló tény, azonban az egyetem „születésnapját” különböző közlemények más-más dátumra teszik, a felhasznált forrástól és a szövegértelmezésektől függően.
Prof. dr. Hamza Gábor Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ekképpen foglalta össze a megalapítás menetét: „A kolozsvári egyetemet 1872-ben alapították az 1872. évi XIX. törvénycikk alapján. Az egyetem alapításának napja azonban megelőzi ennek a törvénynek az elfogadását, mivel a kiemelkedő jogtudós, Pauler Tivadar (1816–1886) – aki báró Eötvös József halálát (1871) követően, Andrássy Gyula miniszterelnök (1867–1871) felkérésére lett rövid időre vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1872. szeptember 4-ig állt e tárca élén, amikor is igazságügyi miniszter lett – előterjesztésére az uralkodó, I. Ferenc József már 1872. május 29-én elrendelte az egyetem alapítását, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának (jogos) reményében. (…)
Az 1860. október 20-án kibocsátott diplomával (Októberi Diploma, Oktoberdiplom) állította vissza I. Ferenc József a magyar tannyelvet a Magyar Királyság (regnum Hungariae, Königreich Ungarn) területén a felsőoktatási intézményekben. Fontos eleme volt a reformnak az, hogy az oktatásügy ismét a magyar törvényhozás hatáskörébe került.
Trefort Ágoston (1817–1888) – aki Pauler Tivadar utódja a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén a Lónyay-kormányban (1871–1872) – a miniszteri tárcát másodszori felkérésre, 1872-ben fogadta el, 1872. szeptember 17-én nyújtotta be a kolozsvári egyetem alapítására vonatkozó törvényjavaslatot, melyet az Országgyűlés képviselőháza rövid időn belül, már október 2-án elfogadott (1872. évi XIX. törvénycikk). Ezt az elfogadott törvényt az uralkodó október 12-én szentesítette. (Ennek ellentmondani látszik: „Az 1872. évi XIX. törvénycikk a kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről. (Szentesítést nyert 1872. évi október hó 12-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1872. évi október hó 12-én, a főrendek házában 1872. évi október hó 14-én.). In: A M. Kir. Ferenc József-Tudományegyetem igazgatását érintő fontosabb törvények és rendeletek gyüjteménye. pp. 7-10. (1926) – szerk. megj.)
A pesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytató és végző Trefort Ágoston – aki egészen haláláig volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, emellett 1885-ben, Lónyay Menyhért (1822–1884) halálát követően a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották, mely tisztséget szintén haláláig töltötte be – nevéhez fűződik a kolozsvári egyetem fejlesztése, amelynek Trefort életében egyedül az ország anyagi lehetőségei szabtak határt.
A fentebb már említett 1872. évi XIX. törvénycikk értelmében a kolozsvári egyetemnek négy kara (facultas) volt. Ezek a következők: a Jog- és Államtudományi Kar, az Orvostudományi Kar, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és a Matematikai és Természettudományi Kar. Az uralkodó 1881. január 4-én járult hozzá ahhoz, hogy az egyetem a „Ferencz József magyar királyi Tudományegyetem” nevet viselje. Az alapítólevelet azonban csak később, az egyetem alapításának huszonötödik évfordulóján, 1897. november 1-jén adta ki. Ennek oka az volt, hogy az egyetemnek – úgymond – „életképességét” kellett az alapítólevél, kétségtelenül komoly elismerésnek számító elnyerése érdekében bizonyítania. Említést érdemel, hogy Trefort Ágoston kezdeményezésére és hathatós támogatásával került sor a vegytani, bonctani és élettani intézetek létesítésére a kolozsvári egyetemen.”
Más források megjegyzik azt is, hogy az egyetemalapításhoz nemcsak az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés politikai ténye és légköre kellett, hanem alapot nyújtott az 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület és annak gyűjteményei, különböző múzeumi anyagok, de jó hátországot képeztek a neves gyulafehérvári, nagyenyedi vagy marosvásárhelyi könyvtárak is.
A kolozsvári tudományegyetemnek a jogutódja a mai Babeș-Bolyai Tudományegyetem, amely a nemzetközi rangsorokban legjobb helyezést elérő romániai egyetem. Előzőleg hat önálló egyetemalapítás történt Kolozsváron, miután az előzők megszűntek. A legelső Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg nevéhez kötődik, aki 1581. május 12-én adta ki azt a kiváltságlevelet, amely a Kolozsváron alapított kollégium fejlesztési távlatairól rendelkezett. Elrendelte az iskola akadémiává való fejlesztését, hogy magiszteri és doktori címet adományozhasson.
A BBTE magyar tagozata konferenciával, könyvbemutatókkal és kiállításokkal ünnepli a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás százötven évét október 12. és 14. között. Az ünnepélyes megnyitót a Kiválóság ma című tudományos konferencia követi, amelyen az egyetem oktatói és meghívott vendégtanáraik tartanak előadásokat. A háromnapos rendezvénysorozat részeként több könyvet is bemutatnak, köztük Gaal György irodalom- és helytörténész egyetemtörténeti kötetét, A Szegedi Tudományegyetem és elődei története című kiadvány második részét, valamint A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig című könyvet. Az egyetem főépületének előcsarnokában az érdeklődők egy egyetemtörténeti kiállítást is megtekinthetnek.
A kolozsvári egyetemalapításokra emlékezve október 13-án, csütörtökön 18 órakor Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes székhelyén (Arany János u. 2) kerül sor Ábrám Zoltán Báthory István egyetemes emlékezete és megbecsülése című előadására a Székelyföld Napok keretében. Közreműködik a Fagyöngy citerazenekar.
