A kommunizmus után az egyháznak a liberális diktatúrát is túl kell élnie

Újabb magyar zarándokház ünnepélyes átadására és megáldására került sor a hétvégén Rómában. A Villa Mater Redemptoris már korábban is ismert és kedvelt szállása volt az olasz fővárosba látogató magyaroknak. Magyarország kormánya és a katolikus püspöki kar jóvoltából mostantól megújult külsővel várja a zarándokokat.

Az Isteni Megváltó nevet viselő szerzetesrend a kommunizmust követően külföldre menekült, tagjai a hatvanas években külföldi támogatással kezdtek bele a ház építésébe. 2019-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) megvásárolta az ingatlant, ezt követően jelentős állami támogatással valósították meg a villa teljes körű modernizálását.

A Villa Mater Redemptoris ünnepélyes megáldását és átadását, majd az ezt követő szentmisét Veres András győri püspök, az MKPK elnöke celebrálta. A főpásztor megáldotta a házat, munkatársait és mindazokat, akik a jövőben oda látogatnak. Elmondta, hogy a ház az Örök Városba érkező zarándokokat fogadja, miközben lehetőséget biztosít egymás jobb megismerésére, a szellemi, kulturális és lelki értékekben való növekedésre, a testvéri és családi kapcsolatok elmélyítésére. Jó egészség, jóság, szelídség, az erény diadala, türelem, alázat és hálaadás járja át mindig a ház lelkiségét – hangzott el a püspök áldó imádságában.

A villát alapító szerzetes nővérek hősies bátorságát és kitartását méltatta ünnepélyes felszólalásában Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára. „Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy az 1950-es évektől, az elűzetés időszakától kezdve a rend nővérei folytatták az Isten által rájuk bízott szolgálatot az oktatás, a beteg- és idősgondozás területein. Nekik köszönhetjük, hogy most mi is itt lehetünk Rómában, hiszen építésének, működtetésének áldozatos munkáját a nővérek végezték évtizedeken keresztül. Bátorság kellett, hogy ne vesszen el a ház, és ne kerüljön más kezére. Magyarország kormánya ezt szerette volna megköszönni a ház felújításhoz szükséges állami támogatáson keresztül, a Magyar Katolikus Püspöki Kar pedig azért vásárolta meg az épületet, hogy hosszú távon is biztos kézbe kerüljön” – mondta.

Soltész beszédében arra is kitért, hogy a kommunizmus után az egyháznak a liberális diktatúrát is túl kell élnie: „Látjuk az elmúlt hetekben, hónapokban és években, hogy a kereszténységet szerte a világban támadások érik, ezek a támadások próbálják egyházainkat, nemzeteinket tönkretenni, egyházakat és nemzeteket egymással szembe fordítani. Erre a válasz nem más, mint a kereszténység megerősítése, az a bátorság, amelyet a nővéreken keresztül az elmúlt két évtizedben Magyarországon és itt, Rómában is megtanulhattunk.”

Németh Norbert atya, a ház működtetését végző Szent István Alapítvány elnöke záróbeszédében elmondta, óriási lehetőség, hogy a magyar zarándokoknak otthonuk van Rómában. A házban továbbra is szolgálatot betöltő nővérek a zarándokok lelki elmélyülését segítik, ahogyan azt korábban is tették. Megköszönte a felújítási munkálatokban részt vett magyar közösség áldozatvállaló fáradozását.

Időközben kiderült, hogy az Európai Unió brüsszeli bürokratái az ukrajnai háborúval összefüggésben az orosz ortodox egyház vezetőjének, Kirill pátriárkának a szankciós listára helyezését tervezik. Az orosz ortodox egyháznak világszerte 160 millió híve és negyvenezer papja van, az Európai Bizottság eszement elképzelése azonban még azt is tiltaná, hogy az ortodox egyházfő az unió területére lépjen, azaz elszigetelné az ott élő híveket vallási vezetőjüktől. Ennek kapcsán több egyházi vezető, például a szír ortodox pátriárka, az Örmény Apostoli Egyház külkapcsolati ügyekért felelős vezetője, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje kormányzó főpapjának tanácsadója is levélben fordult Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, a kereszténység és a józan ész megmaradt hangjához az Európai Unióban. Azt írták, hogy a Bizottság elképzelése veszélyes precedens teremthet más egyházak sakkban tartására, politikai szankcionálására is.

Ezzel kapcsolatban Orbán kijelentette, hogy Kirill pátriárka védelme érdekében ha kell, akkor Magyarországnak a nyílt vitáig is el kell mennie: „Azt mi nem fogjuk támogatni, hogy egyházi vezetőket tegyenek föl szankciós listára, ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, és ez szent és sérthetetlen” – hangsúlyozta a magyar kormányfő.

(Forrás: MTI)

Total
0
Megosztás
Előző hír

Johnson kormánya egyre népszerűtlenebb, mégis tömi a pénzt az ukrán rezsimbe

Következő hír

A magyar baloldali EP-képviselők saját hazájuk ellen áskálódnak

Related Posts
Total
0
Megosztás