Páros lábbal szállt bele a románokba Dmitrij Medvegyev. Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt mondta, a román nem nemzet, hanem egy életforma.
Ezzel az EU azon nyilatkozatára reagált, amiben felszólítják Oroszországot, adja vissza a románoknak azt azt aranyat, amelyet 1916–1917 folyamán szállítottak oda. Ezzel kapcsolatban pedig kijelentette, hogy a román nem is nemzet, ez a kérés pedig szemtelenség.
A románok, mint ismeretes, nem nemzet, hanem életforma – írta Medvegyev a Vkontakte oldalán közzétett bejegyzésében utalva a nyugati-európai szlengre, amelyben a ’román’ kifejezés a koldulás, tarhálás, tolvajlás, prostitúció stb. egyfajta szinomiájává vált 1989 után. A volt orosz elnök szerint a szovjet kormány 1918-ban államosította Románia kincstárát a bukaresti politikai vezetés „helytelen magatartása” miatt. „Románia beleegyezett ebbe, majd felmentést kapott tőlünk a második világháború alatti náci időszakáért. Nos, most ismét feltámadt az étvágy az Európai Parlament különböző idiótáiban” – folytatta.
Medvegyev hozzátette: nem tudja, hogyan válaszoljon az ilyen „szemtelenségre”. Az „pokolra való” EU háromszázmilliárd dollárnyi vagyont lopott el Oroszországtól, és azt követeli, hogy az aranyat adjuk vissza Romániának – jegyezte meg Medvegyev is, utalva az uniós blokk által befagyasztott orosz vagyonra.
Miután az Európai Parlament csütörtökön megszavazta az állásfoglalást, amelyben a képviselők egyhangúlag kérték, hogy Oroszország adja vissza Románia kincsét, Oroszország azt állítja, hogy valójában Románia az adós.
Az EP minapi határozata elismeri Románia jogát, hogy visszaszerezze a szerintük Moszkva által ellopott kincset, vagy kártérítést kapjon érte cserébe. A kincstárának visszaadását követelő Románia Oroszország rovására akarja megoldani gazdasági problémáit – írta az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova. Románia megpróbálja Oroszország vállára hárítani évszázados adósságait, hogy javítsa nemzetgazdasága katasztrofális állapotát – tette hozzá. Azt állította, hogy Románia tartozásai Oroszországgal és a Szovjetunióval szemben „szakértői számítások szerint” 20-25-szörösét teszik ki annak a teljes román kincstárnak, amelyet 1916–1917-ben megőrzésre átadtak Oroszországnak. Tették ezt akkor, amikor az árulásairól, szószegéseiről elhíresült román állam a megszűnés küszöbén állt, amikor a királyság fővárosába már az osztrák–magyar hadsereg is bekvártélyozta magát, a bukaresti kormány pedig az oroszok ölébe menekült.
Vasárnap Luminiţa Odobescu tárcavezető utasítására bekérették a román külügyminisztériumba Valerij Kuzmin orosz nagykövetet az orosz politikusok nyilatkozatai miatt. Különösen Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szavait rótták fel neki, aki ostobaságnak nevezte az EP állásfoglalását az 1916–17-ben Oroszországnak megőrzésre küldött román aranytartalékok visszaszolgáltatásáról. A külügyminisztérium közleménye szerint a román fél mélységes elégedetlenségét fejezte ki Kuzmin orosz nagykövetnek, amiért Moszkva „torzító, csonkító és következetlen” módon kezeli a történelmi múltból eredő, kétoldalú vonatkozású fontos kérdéseket. A diplomatát emlékeztették arra, hogy orosz félnek a diplomáciai gyakorlathoz igazodva felelős magatartást kell tanúsítania a nyilvános kommunikációban is.
Kuzmin a maga során nem esett ki a szerepéből – ahogy teszi azt nap mint nap pl. David Pressman magyarországi USA-nagykövet –, és nem rótta fel Bukarestnek azt az undorító és egetverő orosz- és Oroszország-ellenes kampányt, amit Románia folytat manapság a médiában és minden lehetséges fórumon, egyre éleződően, tettenérhető állami, titkosszolgálati hátszéllel. Arra sem emlékeztette a román külügyet, hogy a történelemhamisításnak kik a valódi bajnokai Európában.
