Közös közleményt adott ki ma a kilenctagú Román Alkotmánybíróság legutóbbi üléseit bojkottáló négy alkotmánybíró a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának sorozatos elhalasztásáról, amelyben többek között sérelmezik, hogy munkaszüneti napon kellett dolgozniuk.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) által delegált, politikai alapon bársonyszékhez juttatott alkotmánybírók, úgymint Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc hangsúlyozták, hogy az ülésekről való távolmaradásukkal nem az alkotmánybíróság működését akarták megakadályozni, hanem a testület működését szabályozó törvénynek megfelelően jártak el. (Az elmúlt egy évben másról sem szólt az igazságszolgáltatásban folyó cirkusz, minthogy Romániában rosszak a vonatkozó törvények, de ezeket megváltoztatni, kijavítani senki sem volt hajlandó és képes ez idő alatt.)
A négy alkotmánybíró szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezettel kapcsolatos beadvány napirendre tűzése több szempontból is eltért az alkotmánybíróság eddigi gyakorlatától. Közleményükben felidézték, hogy a beadványt december 5-én, pénteken iktatták, majd az alkotmánybíróság elnöke, a jelentéstevői feladatokat is ellátó Simina Tănăsescu december 10-re tűzte ki a tárgyalásának időpontját. A négy alkotmánybíró szerint már az precedens nélküli, hogy a beadvány iktatása és tárgyalásának időpontja között kevesebb mint három munkanap volt.
Közleményük szerint december 10-én azért halasztották el a beadvány tárgyalását, mert hiányos volt Tănăsescu jelentése a tervezetről. Aznap az alkotmánybíróság elnöke a tárgyalás új időpontját egy munkaszüneti napra, december 28-ra, vasárnapra tűzte ki, ami a négy alkotmánybíró szerint szintén „precedens nélküli” eljárás volt. Sőt, felháborító. (Vasárnap tárgyalni? Még ilyet!) Állításuk szerint Simina Tănăsescu több alkotmánybíró kérése ellenére sem volt hajlandó januárra halasztani az ügyet, annak ellenére, hogy a december 10-i ülés napirendjén szereplő összes többi beadvány tárgyalását elnapolták január 22-re. A négy alkotmánybíró hangsúlyozta: a hatályos törvény lehetőséget ad a döntés elhalasztására, ha a testület tagjainak legalább egyharmada a beadvány további tanulmányozását tartják szükségesnek, ám ezt a kérést szerintük az alkotmánybíróság „vezetősége” (azaz Tănăsescu) indoklás nélkül elutasította.
A közlemény szerint a halasztást részben azért kérték, mert úgy vélték, hogy a kormánynak nyilvánosan tisztáznia kellene: az új tervezet nem módosítja, hanem valójában megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, amit az alkotmánybíróság korábbi joggyakorlata megerősített. Emellett a Simina Tănăsescu jelentésének kiegészítését is szükségesnek tartották. A négy alkotmánybíró szerint a vasárnapi ülésről való kivonulásuk és a hétfői távolmaradásuk következményeként a testület határozatképtelenné vált. Álláspontjuk szerint a felgyorsított döntéshozatal veszélyezteti az érdemi mérlegelést és a testület döntéseinek hitelességét.
A szocialisták támogatásával AB-taggá vált négy alkotmánybíró jelezte: közleményük kizárólag saját véleményüket tükrözi, nem az alkotmánybíróság hivatalos álláspontját.
Korábban Simina Tănăsescu egy sajtótájékoztatón kijelentette: a törvénytervezet alkotmányossági vizsgálatához az alkotmánybíróság joggyakorlata szerint nincs szükség hatástanulmányra. Az 57 éves nő 2015–2018 között Klaus Iohannis államfő tanácsosaként működött, aki 2019-ben beejtőernyőzte őt az alkotmánybírói székbe. Idén júliusban választotta meg őt elnökké a többi nyolc taláros.
