Budapesten ülésezett ma a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), mégpedig a Várkert Bazárban. A határon túli magyar politikai szervezetek és a magyarországi kormány, illetve a parlamenti pártok konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő szervezete 1999-ben alakult, plenáris ülését ma már jobbára évente csak egyszer tartja. Most volt a 21-ik.
Ma reggel az ülés megkezdése előtt felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, aki emlékeztetett: az elmúlt időszakban két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult bolygónkon. A világ lakosságának a negyede él olyan övezetben, amelyre kihatással vannak fegyveres konfliktusok Az ukrajnai helyzet kapcsán elmondta: minden háború esetén kulcskérdés, hogy az ember pontosan definiálja a hadi célokat. „Ha a hadi célok nem definiáltak, akkor nem lesz világos, hogy meddig szabad a stratégiát fenntartani” – jegyezte meg. Kiemelte, hogy humanitárius segítséget adunk Ukrajnának, de a háborúban nem veszünk részt. A miniszterelnök a kárpátaljai magyaroknak teljes támogatás ígért.
A Nyugat elvesztette a realitásérzékét
– A nyugati világ nem néz szembe a realitásokkal az orosz–ukrán háború kapcsán – szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett: a legutóbbi EU-csúcson felvetette, hogy egy B tervet kell kidolgozni, ami az ukránoknak, a kárpátaljai magyaroknak és egész Európának jobb. Egy kereszténységen belüli háború zajlik most is, és hasonló történt a két világháborúban is. Ennek eredménye, hogy a kínai és az amerikai elnök csúcstalálkozóján szóba sem került Európa. „Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete, mint most Ukrajnában” – rögzítette a miniszterelnök.
A tágabb környezetről szólva elmondta: Európát ma az a kérdés kínozza, hogy két nap van az égen, amiből egyik sem Európa. Kína az Egyesült Államokkal fogja meghozni azokat a megállapodásokat, amik kialakítják a világot – húzta alá Orbán Viktor. Jelezte, hogy Európa nem ehhez van hozzászokva. Az egyik felfogás szerint Európának meg kell erősítenie önmagát, amihez versenyre és erősödésre van szükség. A másik felfogás azt mondja, hogy védekezésre kell berendezkedni. A vita nincs eldöntve, és minden EU-csúcson előkerül. Magyarországról elmondta, hogy az egész világgal együtt kell működnünk és kereskednünk, míg a bezárkózás az életszínvonal romlásával járna.
A Brüsszellel folytatott harcok nem segítik Magyarország fejlődését
A magyar miniszterelnök szerint más nagy dilemmák is megterhelik az európai politikát. – Olyan harcokat kell vívnunk az unióval, amik nem segítik Magyarország fejlődését. Két nagy vita lesz a következő hónapokban. Az egyik arról szól, hogy fenntartsuk-e az egyhangú döntéshozatal elvét az unióban vagy áttérjünk a többségi döntéshozatalra – közölte a miniszterelnök. Kiemelte, hogy ez a vita az EU-ban nem került volna napvilágra Nagy-Britannia kilépése nélkül. Azzal, hogy a britek kiléptek, az egyensúly megborult.
Mint mondta, minden eszköz arra mutat, hogy a tagállamok egyre több döntési jogkört átadjanak Brüsszelnek. „A többségi döntéshozatal Magyarország számára tabu” – szögezte le a miniszterelnök. Az EU bővítése kapcsán megjegyezte, hogy azt Brüsszel morális érvként használja, hogy átalakíthassa az uniót.
Európa nem mérte fel a migráció kulturális hatásait
„Akármi is lesz a vita kimenetele, az érinteni fogja a határon túli magyarságot” – fogalmazott Orbán. Kiemelte, hogy ahol változtatnunk kellene Európában, az a kereskedelem, nem pedig az intézményrendszer. A migrációról elmondta: az nem egy racionális munkaerő-export, hanem egy olyan folyamat, aminek a EU nem mérte fel a kulturális hatását. „Az integrációnak a lehetősége rendkívül csekély. Erre építeni egy bevándorláspolitikát, az istenkísértés” – húzta alá. Jelezte, hogy szigorítani kell a szabályokat, ezért nyújtottak be a parlamentnek egy új idegenrendészeti törvényt. Brüsszel továbbra is szét akarja osztani a migránsokat, migránsgettókat akarnak létrehozni, és ezt Magyarország elutasítja, és nem is fogja végrehajtani.
„A világ, amely körülvesz bennünket, dezintegrációs folyamatban van. Ebben a leépülésben az EU nem összeomlani fog, hanem egyszerűen szétcsúszik, ami úgy történik, hogy hoznak egy döntést, amit nem hajtanak végre” – vélekedett Orbán Viktor. „A mi válaszunk a szétcsúszásra legyen az egység, erősítsük az együttműködésünket!” – szólított fel a miniszterelnök.
A szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újra, mivel a magyar párt nem jutott be a parlamentbe, így kérdés, hogy van-e jövője a nemzeti alapú politizálásnak – vetette fel a kormányfő. De amíg vannak nemzeti kisebbségek, addig van létjogosultsága a nemzeti alapú politizálásnak. Beszéde végén rámutatott arra, hogy 2024–25-ben vissza kell térni az expanzív növekedéshez a határon túli támogatások területén is.
Orbán Viktor a nemrég elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéről, valamint Duray Miklós felvidéki magyar politikusról is megemlékezett.
A Máért zárt ülése után zárónyilatkozatot adtak ki
A nyilatkozat aláírói rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak fel. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői támogatják a magyar államnak Magyarország, a magyar nemzet békéje és a magyar családok biztonsága védelmében tett törekvéseit. Közös felelősségviseléssel mindent megtesznek a magyarság szülőföldön maradásáért, boldogulásáért és gyarapodásáért, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséért annak érdekében, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét.
A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célkitűzéseket együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal közösen valósítják meg. A kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos.
A külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. Mivel számos megmérettetés vár a magyar nemzet tagjaira 2023-ban és 2024-ben, buzdítanak minden választópolgárt a választásokon való aktív részvételre.
A zárónyilatkozatban kiemelték: a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására. Aktívan kiállnak az őshonos európai kisebbségek, közöttük a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett. Szolidaritásukat fejezik ki a kárpátaljai magyarsággal, akik továbbra is számíthatnak nemzettársaikra.
A zárónyilatkozatban rögzítették azt is: a magyar nemzeti intézményrendszer megerősítése mellett az elmúlt 13 évnemzetpolitikájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az élet minden területén erős közösségek jöttek létre. A felépített intézményi és közösségi hálózatok további erősítése mellett, ezeknek a közösségeknek az együttműködését segítve és támogatva javasolják, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen a nemzetpolitikában. Üdvözlik a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását, valamint a diaszpórából Magyarországra hazaköltözőket segítő Hazaváró Program elindítását.
A budapesti kormányzat értékelése szerint a magyar nemzeti egység szép példája volt a mostani tanácskozás, és a nemzetpolitikát tekintve alapvetően nemzeti egység van Magyarországon. A zárónyilatkozatot például két párt kivételével – amelyek nem voltak ott: a DK és a Párbeszéd – mindenki aláírta.
