Kulcsár-Terza József, az Erdélyi Magyar Szövetségnek az RMDSZ listáján a bukaresti törvényhozásba bejutott képviselője nyilatkozatot adott ki a román nemzeti ünnep alkalmából.
Erdélyi magyar nemzeti közösségünk számára december 1-je semmilyen okot nem ad az ünneplésre, sőt gyásznapnak tartjuk mindaddig, amíg nem teljesülnek a „teljes nemzeti szabadsággal” együtt járó jogok alapján megfogalmazott követeléseink – olvasható a székelyföldi képviselő nyilatkozatban.
„Tekintettel arra, hogy december 1-jén, az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés napján Románia nemzeti ünnepe van, ismételten ki kell nyilvánítanunk, hogy erdélyi magyar nemzeti közösségünk számára ez a nap semmilyen okot nem ad az ünneplésre, sőt gyásznapnak tartjuk és fogjuk tartani mindaddig, amíg nem teljesülnek a ’teljes nemzeti szabadsággal’ együtt járó jogok alapján megfogalmazott követeléseink” – kezdte a román nemzeti ünnep elé kiadott nyilatkozatát Kulcsár-Terza József, aki háromszéki illetőségű politikusként Maros megyét képviseli a román alsóházban.
Emlékeztet, a gyulafehérvári nyilatkozat kimondja: „Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”
Mi tiszteletben tartjuk mások ünnepét, de elvárjuk, hogy az önmagát jogállamként meghatározó Románia érvényesítse a már több mint száz évvel ezelőtt tett ígéreteket, és biztosítsa a területén élő magyar nemzeti kisebbség jogait – fogalmazott a politikus. Mindaddig, amíg az erdélyi magyarság az élet minden területén nem használhatja szabadon anyanyelvét, valamint saját jelképeit, amíg az anyanyelvhasználatot tekintve továbbra is komoly hiányosságok mutatkoznak az oktatás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás területén, amíg akadályozzák a kommunista államhatalom által orvul elrabolt javak visszaszolgáltatását, nem lehet ránk kényszeríteni december 1-je megünneplését.
Kulcsár-Terza hozzátette: „az ország törvényeit tiszteletben tartó magyar nemzetiségű állampolgárokként jogos igényünk, hogy Románia ismerje el a területén élő nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként, és alkotmányában szavatolja az őket megillető teljes nemzeti szabadságot, amelyre 1918-ban a gyulafehérvári nyilatkozat is ígéretet tett”.
