Pragmatikus együttműködésben érdekelt Magyarország és Románia, a felmerülő nézeteltéréseket pedig párbeszéddel kell megoldani – hangoztatta Novák Katalin és Klaus Iohannis Bukarestben. A magyar–román államfői csúcstalálkozón szóba kerültek az erdélyi magyar közösség problémái is.
Nagy médiaérdeklődés övezte Romániában Novák Katalin látogatását. Több hírtelevízió, így az állami tévé hírcsatornája is élőben közvetítette a magyar államfő ünnepélyes fogadását, majd a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatót. „Az a célunk és feladatunk, hogy az Európai Unió hangját felerősítsük, befolyását növelni tudjuk” – mondta Novák. Szerinte a két ország ebben a kérdésben is kész közösen fellépni. A magyar elnök kijelentette: Magyarországnak és Romániának egyaránt érdeke, hogy jó, pragmatikus, modern kapcsolat legyen közöttük. Úgy vélte, nemcsak ők maguk, hanem a két ország és ezek állampolgárai is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek.
Abban is egyetértettek, hogy a létező feszültségeket nem növelni, hanem csökkenteni szeretnék. „Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, hogy képesek legyünk egymást meghallgatni, és talán akkor jobban meg is tudjuk érteni a másiknak az álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság és nem teljes az egyetértés” – mondta Novák Katalin.
Mindkét államfő hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek megoldásokhoz. De Iohannis előállt a román nacionalisták és a bukaresti hatóságok közös követelésével: a román államnak hozzá kell járulnia az ország területén megvalósuló magyar projektekhez, amelyek ugyanakkor „nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és nem sérthetik a román, az európai vagy a nemzetközi jogot”. Vagyis a budapesti nemzeti-polgári kormány építheti és csinosíthatja Romániát, ha abba beleegyezik Bukarest.
A magyar hivatalosságok romániai látogatásaival kapcsolatban Klaus Iohannis kihangsúlyozta: az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak összhangban kell lenniük a stratégiai partnerség és a román–magyar alapszerződés szellemével. És ez nem tanácsként, hanem elvárásként hangzott el.
A román elnök ugyanakkor megerősítette: a kisebbségeket hídnak tekinti a két ország között, de úgy véli, a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik.
A romániai magyar oktatást érintő aktuális ügyeire vonatkozóan, különös tekintettel a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetére, Iohannis egyebek mellett azt mondta, Marosvásárhelyen „szervezési hiányosságok” miatt került az ügy az igazságszolgáltatás elé, és a helyzet megoldásra vár. „Biztosíthatok azonban minden diákot és szülőt, hogy a mi megközelítésünk a jóhiszeműségen alapul, és célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül” – mondta kevéssé meggyőzően a román államfő.
A magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos román újságírói kérdésre reagálva Iohannis leszögezte: Romániában minden kisebbség jogait betartják, ugyanakkor példaértékűnek nevezte a pozitív diszkriminációt, amellyel Románia parlamenti képviseletet biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek, akkor is, ha nincs elég szavazatuk a parlamenti küszön átlépésre. Az elnök megjegyzése nyilván nem az ország lakosságának több mint hat százalékát kitevő magyarságra utalt: az RMDSZ 1990 óta minden választáson átlépte a román pártokra is érvényes ötszázalékos parlamenti küszöböt. Eddig. S ha legközelebb nem sikerül neki, akkor így is, úgy is lesz egy magyar képviselő az alsóházban a „nemzeti kisebbségek” frakcióban.
Novák Katalin bukaresti látogatásával 12 éve először került sor államfői szintű magyar–román megbeszélésre. A magyar köztársasági elnök talțlkozott mșg Nicolae Ciucă kormányfővel, Alina Gorghiu ügyvivő szenátusi elnökkel, Marcel Ciolacu képviselőházi elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és felkereste a bukaresti Kálvineum református templomot, ahol a román fővárosban élő magyar közösséggel találkozott.
