Hiába van pénz rá, egyelőre csak töredékét használják fel Romániában az öntözési rendszerek kiépítésére. Az idei aszályhelyzet nyomán miniszteri ígéret is elhangzott a helyzet orvoslására.
Románia teljes mezőgazdasági területét megvédik az aszálytól az öntözőberendezések 2027-ig tervezett kiépítésével, de a jégeső-elhárítási rendszerek fejlesztését sem tévesztik szem elől – jelentette be egy aradi konferencián Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. Az öntözőrendszereket uniós alapokból finanszírozott program keretében tervezik kiépíteni.
Idén a 238 397 km² területű balkáni országban több mint 450 ezer hektárnyi termőföldet sújtott az aszály. Az ország 35 megyéjéből származó adatok szerint 450,2 ezer hektárra nőtt a károsított termőföldek területe. Az aszálykárokkal kapcsolatban még nem szabtak meg költségvetést a kártérítésekre, a gazdák októberig jelenthetik be a károsodás mértékét, a megyei bizottságok pedig a helyszínen igyekeznek azonosítani a helyzetet.
Az öntözőberendezések sorsa amúgy évről évre egyre élesebben felmerülő kérdés Romániában. Az 1989-es rendszerváltás pillanatában az országban hárommillió hektárnyi öntözhető terület volt, ez mára alig több mint egymillióra csökkent. Az öntözővíz célba juttatását szolgáló infrastruktúra, a folyók és tavak menti szivattyúállomások, vizesárkok, illetve a föld alatti csőrendszer jelentős része tönkrement, a megmaradt berendezések zöme a dél-romániai megyékben működik. A vízügyesek és a talajjavítók között hatásköri cirkuszok, hatalmi torzsalkodások is csak ártottak. Egy legutóbbi esetre a nagyváradi román sajtó mutatott rá: az RMDSZ-es Pásztor Sándor, volt Bihar megye tanácselnök, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsosa úgy vezeti a Körösök Vízügyi Igazgatóságát, hogy üdülőkre, pihenőházakra, horgásztavakra és látványberuházásokra költik a közpénzt, miközben az öntözéshez szükséges vizet ott sem képesek és hajlandók biztosítani, ahol létezik valamilyen infrastruktúra (csatornák, zsilipek, gátak stb.).
Erdélyben csak Arad, Hunyad, Fehér és Kolozs megye, valamint Háromszék bizonyos részein működik csatornahálózat, ahol újjáépítették az egykori öntözőrendszerek bizonyos szakaszait. A korábbi kormányok programjában nem nagyon szerepeltek ilyen beruházásokra elkülönített források, általános újraépítést célzó átfogó ütemtervnek nyoma sem volt, legfeljebb egy-egy kormányközeli mezőgazdasági nagyvállalkozó területeire találtak megoldásokat. Mivel a meglévő öntözőrendszerek az Országos Talajjavító Hatóság felügyeletébe tartoznak, a helyi és a megyei önkormányzatok sem tudnak forrásokat szánni az egyre égetőbb probléma megoldására.
A vízigényes termőterület Romániában 8,5 millió hektárt tesz ki. Még 2016-ban egymilliárd eurós uniós forrás állt rendelkezésre öntözőrendszerek kiépítésére, ami 2,2 millió hektáron oldotta volna meg a problémát, de csak 250 millió eurót sikerült lehívni.
Bár egyre jelentősebb mennyiségű uniós pénz vehető igénybe, egyelőre nagyon kevés igénylés érkezik az illetékes szervekhez. A passzivitás elsősorban azzal magyarázható, hogy ilyen beruházásokhoz termelői közösségeknek kell alakulniuk, ám ezen a területen sincs együttműködés a termelők között. Holott egy átlagos mezőgazdasági gép árából több hektár terület öntözésére alkalmas rendszer kiépíthető. Ráadásul az öntözés azonnal megtérülő befektetés lenne, hiszen a folyóvizek szempontjából Erdély kiemelten jó helyzetben van, aránylag könnyen biztosítható lenne hatalmas területek öntözése.
(Források: Magyar Nemzet, Bihoreanul)
