A magyar kormány segíti és ezután is segíteni fogja a szórványmagyarságot, hiszen a szórványmagyar közösségek a nemzet bástyái, és ha a bástya gyengül, előbb-utóbb a vár is gyengül – mondta Kalmár Ferenc, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri különmegbízottja hétfőn Brassóban, a 13. Brassói Magyar Napok nyitórendezvényén.
„A magyar állam számít önökre, számít minden magyarra és minden magyar számítson a magyar kormányra” – jelentette ki. Hozzátette: ha a szórványmagyarság elfogy vagy veszít az erejéből, akkor az összmagyarság is veszít. Az erdélyi szórvány egyik legfontosabb magyar rendezvénysorozatán a brassói születésű politikus emlékeztetett, hogy a magyar alaptörvény szerint a kormány felelősséget visel minden magyarért. Felidézte: ennek megszavazásakor az Országgyűlés felállított három alapelvet, melyek egyike, hogy minden magyar számít, illetve, hogy a magyar világnemzet. A magyar kormány harmadikként a szülőföldön való megmaradás és boldogulás elvét is vallja – tette hozzá.
Kalmár hangsúlyozta, hogy a szülőföldön nemcsak megmaradni, hanem boldogulni is kell, ehhez nyújt segítséget Budapest. Példaként a Rákóczi Szövetség idén ősztől Erdélyre is kiterjesztett iskolabuszprogramját említette, mely csak a barcasági Négyfaluban megmentett egy magyar évfolyamot, tehát hathatós a segítség – mondta.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a rendezvény fővédnökeként egy, Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjút idézve az egyén és a közösség szembenállására emlékeztetett. Hangsúlyozta: a magyar kormány abban hisz, hogy az életben vannak magasztos célok, melyekért érdemes áldozni, a magyaroknak van miért harcolni. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar nép szívvel-lélekkel harcol az összetartozásért, hogy a határok felett ismét egyesülhessen Istenben, hazában, családban.
Az államtitkár úgy értékelt, hogy a világ ma hasonlatos a dacos kamaszokhoz, akik függetlenedni akarnak, de idővel belátják, hogy szüleik intelmei szeretetből fakadtak és egyre jobban vágynak vissza a szülői házba. Ehhez hasonlóan vágynak a külhoni magyarok is az anyaországgal közösen egy nemzetet alkotni – mondta. „Aki magyarnak született, azt a szíve, és nem a lakhelye teszi azzá” – fogalmazott. A magyarság a zivataros évszázadok alatt rájött, hogy nem szakíthatják szét vélt vagy valós ellentétek, mert az összetartozás és a hit egyesít minden magyart a földön – mutatott rá Vitályos, hozzátéve, hogy a magyarok már nem önmagukat keresik a világban, hanem egymást.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 13 évben a magyar nemzet tagjai újra egymásra találtak, és felsorolta a közös eredményeket, melyek a magyarság mellett a velük élő népek javát is szolgálják. Sikerült megerősíteni az intézményrendszert, és a magyar kormány egységes térben gondolkodik és cselekszik az oktatás, a kultúra és a gazdaság területén, ahol ötezer beruházás valósult meg – mondta. Úgy vélte, a magyar közösségek megerősödését a magyar napok is mutatják szerte a Kárpát-medencében, ahol meg tudják mutatni magukat a nemzet többi részének és a többségi nemzeteknek.
Toró Tamás főszervező hangsúlyozta, hogy Brassó azon kevés erdélyi nagyvárosok egyike, ahol nincs magyar kulturális-művészeti intézmény, így a közel 80 programot felsorakoztató Brassói Magyar Napok a kultúrát is jelenti. Legnagyobb vívmányának nevezte, hogy a közel tízezres brassói és harmincezres Brassó megyei magyarság a város emblematikus terein mutathatja meg magát és értékeit.
