„Magyar emlékművet rongáltak meg Nagyváradon” címmel közölt szenzációhajhász tudósítást az RMDSZ központi szócsöve, a Maszol.ro arról, hogy a Körös-parti város egyik parkjában álló sporttörténeti emlékjelet ismeretlenek megcsonkították. Nem tudni mikor, és azt sem, hogy mi okból vagy célból.
Egy másik hírportál, a minden komolyságot nélkülöző, nevetséges és magyartalan címeiről elhíresült, szintén Kolozsváron szerkesztett Itthon.ma egy sikoltással toldotta meg és adta közre a fenti szenzációt: „Botrány! Magyar emlékművet rongáltak meg Nagyváradon”.
A Nagyváradi Atlétikai Klub (NAC) megalakulásának centenáriumára időzítve avatták fel 2010 novemberében az egykori Bunyitay-liget (ma Parcul I. C. Brătianu, a szocializmusban Parcul Muncitorilor) keleti végében az allegorikus emlékművet, ami egy műkőből áll, aminek egyik oldalán két versengő futballistát ábrázoló dombormű, a másikon kétnyelvű felirat és domborműves klubcímer van/volt, Deák Árpád szobrász bronz munkái. Ezen a helyen játszotta amúgy a legendás váradi futballcsapat az első hivatalos mérkőzését 1910. július 31-én (más források szerint augusztus 2-án) a Kolozsvári Vasutas Sport Club (a mai CFR) elődje ellen. Az emlékművet amúgy lehet „magyarnak” nevezni, de valójában mind a két nemzet a magáénak vallja, hiszen Trianon után, majd a második világháborút követőn CAO (majd ICO, Progresul stb.) néven fungált és nyert román bajnokságot a váradi futballacsapat, míg a magyar bajnokságban Trianon előtt csak kerületi szinten vett részt, Észak-Erdély visszatérésekor pedig csak három idényben szerepelt az NB I-ben, igaz, 1944-ben magyar bajnoki címet nyert. A nagyváradi emlékmű feliratai ennek megfelelően román és magyar nyelvűek.
Az objektumot már a felállítása utáni évben megrongálták, a bronz alakokat ellopták a „színesfém-begyűjtők”, ezeket alumíniummal pótolta az alkotó, de ezek is eltűntek hamarosan, végül a szobrász műgyantából öntötte ki az eredeti elemeket. De már három évvel ezelőtt is csonka végtagokkal volt látható a két labdarúgó. Úgyhogy nem tudni, mire fel ez a mostani hirtelen ráébredés az emlékjel megcsonkítottságára, hacsak az nem, hogy néhány RMDSZ-es politikusnak most jutott eszébe riadóztatni a pártsajtót. De az sem kizárt, hogy politikusék csak azt követően nyilatkoztak fölháborodottan és ígértek „feljelentést”, miután az éppen arra járó Maszol-tudósító azzal költötte fel őket, hogy „ismeretlen tettesek megrongálták a NAC emlékművét”…
Tény, hogy a köztéri emlékjel pótlásra, felújításra szorul, tény, hogy a duhajkodástól a csínytevésig sok oka lehet a csonkaságának, de politikai indítékok szinte kizárhatók.
