Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt, ott ismertté vált magyar (többnyire zsidó) származású fotóművészek – köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa és Martin Munkácsi – munkáiból látható kiállítás mától a fővárosi Szépművészeti Múzeumban. A tárlat első alkalommal mutatja be átfogó módon az amerikai magyar fotóművészeket.
A Bartók Tavasz keretében nyíló tárlaton 170 fotó látható, együttműködésben a Virginiai Szépművészeti Múzeummal. A tárlat anyagának nagyobbik hányada a virginiai múzeumból származik, de összesen tizenhét amerikai gyűjteményből érkeztek képek a kiállításra, köztük a Los Angeles-i Getty múzeumból és a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériából is. Emellett hazai intézmények, köztük a Magyar Fotográfiai Múzeum és magángyűjtők is kölcsönöztek képeket a tárlatra.
Az első világháború kezdetétől 1989-ig tartó időszakra fókuszáló kiállításon 32 fotográfus alkotásai szerepelnek, nyolc szekcióra bontva, a magyarországi kezdetektől a berlini és párizsi állomásokon át az Amerikába került fotósokig. „Intézményünkben helye van a fotóművészetnek is, ezt több korábbi sikeres kiállítás bizonyította. Örömmel tölt el, hogy 2025-ben a Városliget szélén megnyílik a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, amely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria intézményrendszerének része lesz” – hangsúlyozta Baán László múzeumigazgató. Kiemelte, hogy a mostani tárlat helyszínén, a múzeum 2. emeletén található részen évek óta nem volt kiállítás, évtizedeken át raktártérként használták, restaurátorok dolgoztak itt. „Ezzel gyakorlatilag lezárult a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, amelynek keretében több ezer négyzetméter kiállítóteret adtunk vissza a közönségnek” – mutatott rá Baán.
A fotókiállítás egyik kurátora, a szintén magyar származású Alex Nyerges, a Virginiai Szépművészeti Múzeum igazgatója egy évtizede tanulmányozza az amerikai magyar fotográfusok életművét, kutatásait a budapesti tárlaton mutatja be először. „Egyetlen más ország fotográfusai sem voltak olyan nagy hatással a 20. századi fotóművészetre, mint a magyarok. Ahogy azt Robert Capa mondta egyszer viccesen, ha nagy fotográfussá kívánsz válni, nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni” – mondta. Hozzátette: a kivándorló magyarok először általában Berlinbe, Párizsba mentek, és utána kerültek New Yorkba, Chicagóba, Hollywoodba és más amerikai helyekre. Megjegyezte: André Kertészt, Robert Capát, Moholy-Nagy Lászlót, Kepes Györgyöt mindenki ismeri, ez a kiállítás azok alkotásait is bemutatja, akik ismeretlennek számítanak a közönség számára.
A másik kurátor, Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója a tárlatvezetésen elmondta: a kiállítás André Kertész 1914-ben Budapesten készített képével indul. Mint kiemelte, a magyar fényképezést akkoriban a festőies hatású és a modernista közötti átmenet jellemezte. „Moholy-Nagy a Tanácsköztársaság után hagyta el Magyarországot, és a weimari Bauhaus-iskolában kapott oktatói állást. Ő fogalmazta meg azt, hogy a jó fotóhoz fényre és fényérzékeny nyersanyagra van szükség, nem fényképezőgépre”.
A tárlat harmadik része a párizsi magyarokra fókuszál – Alex Nyerges kitért arra, hogy több női fotós, köztük Ylla (azaz Koffler Kamilla, aki Bécsben született 1911-ben erdélyi és délvidéki zsidó szülőktől, 1955-ben balesetben halt meg Indiában) és Barna Anna (1901–1964) vált kiemelkedő művésszé itt a 20–30-as években.
A riportfotográfiát előtérbe helyező szekció bemutatja a haditudósító Robert Capát, azaz Friedmann Endrét (1913–1954), látható pl. A milicista halála című, 1936-ban készült világhírű képe is, és itt szerepel Kondor László, aki a vietnami háborúban fotózott, és később visszatért Magyarországra, ahol ma is él.
A kiállítás legterjedelmesebb részének címe Magyarok New Yorkban, itt tekinthető meg André Kertész (szül. Kohn Andor, 1894–1985) tizenöt képből álló polaroidsorozata, amely a felesége halála utáni depressziós időszakának lenyomata. Szintén itt szerepel Sternberger Marcell (1899–1956) Roosevelt elnököt ábrázoló portréja, amely 1946 után a 10 centes érmére felkerült. A Magyarok Chicagóban szekciót George Kepesnek a Bauhaus gondolatára épülő, az 50–60-as évek modernitását tükröző fotói dominálják.
Baki Péter elmondta, hogy a Hollywoodban alkotó magyar fotósok közül Diénes Andor (André de Dienes) fedezte fel Marilyn Monroe-t, Martin Munkácsi (aki Mermelstein Márkként született Kolozsváron, 1896-ban, és New Yorkban halt meg 1963-ban) pedig a divatfotográfia megújítója volt: a modelleket kihozta a műteremből, és mozgásban, a szabadban ábrázolta őket. Diénes 1913-ban Kézdivásárhelyen született tősgyökeres és tekintélyes székely családban, 1925-ben került a magyar fővárosba, onnan indult el csavarogni Nyugat-Európába és Észak-Afrikába, Párizsban lett divatfotós, 1938-ban került ki Amerikába, 1985-ben halt meg Hollywoodban.
A kiállítás záróképe Nickolas Murayé, aki Mandl Miklós Sámuelnek született 1892-ben Szegeden, 1965-ban halt meg New Yorkban: Frida Kahlo kék ruhában című fotóján a mexikói festőnőt örökített meg, akivel egy évtizedig folyatott szerelmi viszonyt.
A Kertész, Moholy-Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című tárlat augusztus 25-ig látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban.
