A harmadik világháború küszöbére értünk

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzet kérdésre megerősítette, ha Macron katonai alakulatokat küldene ukrán földre, az a harmadik világborút jelentené.

Európában ma a hagyományos fegyvereknél olyan NATO-fölény van, hogy az oroszok csak atomfegyverekkel tudnák azt kiegyenlíteni, mondta Nógrádi. Még 1962-ben megjelent egy könyv az Egyesült Államokban, egy Kahn nevű professzor írta, az a címe, hogy Eszkaláció, mondta a biztonságpolitikai szakértő. Ebben arról ír, hogy a 0 ponttól a 44-es pontig, azaz a totális háborúig hogyan megyünk előre. Mi ma már ebből a harmincvalahányadik pontnál tartunk – vélte Nógrádi. Tehát a macroni javaslat nem az enyhülést szolgálja.

Február végén beszélt először Emmanuel Macron arról, hogy egyáltalán nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, majd a kezdeti ellenvélemények után egyre több szövetséges állt a háborús uszítás pártjára. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a közelmúltban találkozott a francia elnökkel Párizsban. A megbeszélések témái között szerepelt Ukrajna támogatása is. Az amerikai külügy vezetője francia hivatali kollégájával is tárgyalt, és mindkét fél azt szeretné, hogy még intenzívebb legyen Ukrajna támogatása. A franciák háborús szándéka folyamatos, ezt megerősítette Yael Braun-Pivet, a francia nemzetgyűlés elnöke odesszai sajtótájékoztatóján. A francia politikus kijelentette, hogy minden lehetséges. Kifejtette, hogy Macron elnök szavai egyértelműek, semmit sem zárnak ki, minden katonai lehetőséget nyitva hagynak.

A franciák történelmi nagyzási hóbortja közismert, de katonai kudarcaik nemkülönben. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a francia hadiipar rendkívül fejlett és profitorientált, az atomhatalom Franciaország a világ harmadik számú fegyverexportőre – az USA és Oroszország mögött.

Macron kijelentésére Putyin orosz államfő erős fenyegetéssel reagált: a Nyugat már számos országban provokált konfliktusokat, és mégis azt állítja, hogy Oroszország meg akarja támadni Európát. A NATO csapatokat küldene Ukrajnába? A következmények a beavatkozókra nézve nagyon tragikusak lesznek – jelentette ki Putyin.

A háborús láz Európa több országában is tombol. Az egyik leghangosabb majmolója Macronnak az amerikai-brüsszeli ügynöknek tartott lengyel miniszterelnök. „Nem akarok senkit megijeszteni, de a háború már nem a múlt fogalma” – nyilatkozta le Donald Tusk a nyugati sajtónak, azt állítva, hogy 1945 óta nem volt olyan helyzet a kontinensen, mint most.

A francia fegyveres erők készen állnak a legnehezebb konfliktusokra − nyilatkozta korábban a francia szárazföldi erők vezérkari főnöke is. A német kancellár meg azzal állt elő, hogy új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban. Az hisztérikus oroszellenesség szinte az összes NATO-tagállamban magasra hágott (Törökországot, Magyarországot és pár balkáni szláv államot kivéve). Már Oroszország „jó szomszédjának”, Finnországnak a külügyminisztere is arra „intette” az USA-t, hogy nem kellene elleneznie azt az elképzelést, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, ha ott úgymond romlanak a körülmények.

Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy Ukrajnában már évek óta harcolnak nyugati zsoldosok a Zelenszkij-rezsim hadseregében, egyes NATO-tagállamok pedig több ezer katonai „szakértőt” állomásoztatnak-dolgoztatnak a volt szovjet tagköztársaságban. A minap egy elesett lengyel főtiszt holttestét próbálták hazacsempészni titokban Ukrajnából. Még az amerikaiak is kénytelenek voltak elismerni, hogy Adam Marczak dandártábornok halála egy orosz csapásmérés következménye volt, amelyben több nyugati katonatiszt is meghalt. A csapás színhelye pedig Csasziv Jar (Donyecki terület) városa volt, az ukrán–orosz frontvonal kellős közepén.

 

Total
0
Megosztás
Előző hír

Amerikába kivándorolt magyar fotóművészek retrospektív tárlata

Következő hír

Pellegrini lesz az új szlovák elnök

Related Posts
Total
0
Megosztás