Az erdélyi műemlékek megmentéséért végzett munka elismerése

Kovács András művészettörténész kapta idén a Granasztói György-díjat az erdélyi műemlékek megmentésében végzett munkájáért – közölte a Teleki László Alapítvány.

A közlemény szerint a Kárpát-medencei magyar épített örökség megóvásában kiemelkedő érdemeket szerző szakemberek elismerésére létrehozott díjat csütörtökön, a Teleki László Alapítvány éves budapesti konferenciáján adták át Kovács Andrásnak, aki mintegy 130 erdélyi szász település településtörténeti és műemléki felmérésében vett részt

A 2016-ban elhunyt Granasztói Györgyről, a Teleki László Alapítvány egykori kuratóriumi elnökéről elnevezett díjat 2017-ben alapították. Kovács András 1946-ban született Marosvásárhelyen. Kutatásainak tárgya az erdélyi reneszánsz, Erdély közép- és kora újkori, ezen belül a 17. század első felének művészete. 1990 után kiemelt szerepet játszott az erdélyi magyar műemlékek megmentési törekvéseiben: levéltári és falkutatásai alapján tanulmányokat készített az egyes műemlékek restaurálási tervének előkészítésére.

Ezek között található az alvinci Martinuzzi–Bethlen-kastély, az almakeréki Apafi-udvarház, az árkosi unitárius templomerőd, a besztercei Szent Miklós-templom és evangélikus plébánia, a bonchidai Bánffy-kastély, a dévai ferences kolostor, a nagyenyedi református templomvár, a gyulafehérvári római katolikus érseki palota és Apor-ház, a kolozsvári Wolphard–Kakas-ház, a volt minorita templom, a marosillyei Bornemissza-kastély, a nagyváradi vár és egykori fejedelmi palota, valamint a szásztörpényi volt evangélikus templom.

A közleményben kitértek arra, hogy a Rómer Flóris-terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében című csütörtöki konferencián magyarországi és külhoni magyar műemlékvédelmi szakemberek hallhattak előadásokat és cserélhettek eszmét. Szó esett többek között a szlovákiai Borsiban található Rákóczi-kastély (II. Rákóczi Ferenc szülőháza) felújításáról és fenntartható működtetéséről, az erdélyi Keresden található Bethlen-kastély történeti kutatásáról és a kastélyban megvalósuló kiállítás koncepciójáról, kárpátaljai templomok állapotfelméréséről és a magyarvistai református templomban fellelt, művészettörténeti szenzációnak számító faszerkezetről. A konferencián megnyitották Mudrák Attila Üzenet a végekről című, a Rómer Flóris-terv keretében a Kárpát-medencében megújult műemlékeket bemutató fényképkiállítását.

A magyar régészet atyjának számító Rómer Flórisról elnevezett programot 2015-ben hozta létre a magyar kormány azzal a céllal, hogy feltárja, kutassa, dokumentálja a külhoni magyar vonatkozású épített örökség fontos darabjait, segítsen azok helyreállításában, konzerválásában, restaurálásában. A Rómer Flóris-terv a budapesti Teleki László Alapítvány szervezésében valósul meg.

Rómer Flóris Ferenc Pozsonyban született 1815-ben, Nagyváradon halt meg 1889-ben, hamvai a római katolikus székesegyház altemplomába vannak újratemetve. A volt bencés szerzetes, régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok a váradi vár régészeti feltárásában is maradandót alkotott, nemkülönben az ő nevéhez fűződik a Nagyváradi és Biharmegyei Régészeti és Történelmi Egyletnek és múzeumának sikeres újjászervezése 1885-ben.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Sepsiszentgyörgy megint román bajnok lett

Következő hír

Elegük lett az amerikaiaknak Joe Bidenből

Related Posts
Total
0
Megosztás