Az oltási egyenlőtlenség az oka az omikron variáns megjelenésének?

Miközben a tudósok tavaly októberben még a Covid-19 elleni oltás kifejlesztésén fáradoztak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus a “vakcinanacionalizmus” veszélyére figyelmeztetett – írja az AFP a European Data News Hub (EDNH) portálon november 30-án közölt anyagában.

A WHO vezetője egy videoértekezleten arról beszélt: a koronavírus-járvány legyőzésének egyetlen módozata, hogy a szegény országoknak biztosítsanak méltányos hozzáférést az oltóanyaghoz.

“Egy hatékony vakcinának a felhasználása is hatékony kell hogy legyen” – jelentette ki akkor Tedros Adhanom Ghebreyesus. Kifejtette: azt tartaná kívánatosnak, ha néhány ország összes lakója helyett a világ összes országának minél több lakosát oltanák be. “A vakcinanacionalizmus nem lerövidíti, hanem meghosszabbítja a világjárványt” – fogalmazott tavaly októberben a WHO igazgatója.

Az azóta eltelt egy évben egyértelművé vált a világ országai közötti oltási egyenlőtlenség.

Olyan gazdag országokban, mint Franciaország vagy Japán, a lakosság több mint 75 százaléka megkapta már a koronavírus elleni vakcina legalább első adagját.

Ezzel szemben Dél-Afrikában – ahol először azonosították a vírus omikron variánsát – a lakosságnak mindössze az egynegyede van teljeskörűen beoltva, ráadásul ez a legnagyobb átoltottsági arány az afrikai kontinensen.

Vajon az oltási egyenlőtlenség az oka az omikron variáns megjelenésének?

A francia kormány járványszakemberei szerint az omikron variáns vélhetően egy immunhiányos beteg szervezetében jelent meg először, és többszörösen mutálódva egy krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki.

Arnaud Fontanet epidemiológus, a párizsi Pasteur Intézet munkatársa az AFP-nek elmondta, megjelenésének helyétől függetlenül az omikron variáns lassabban terjedt volna a magas átoltottságú közösségekben.

“El tudják képzelni, hogy egy ellenőrizetlenül terjedő járvány sokkal több lehetőséget ad a vírusnak a mutálódásra” – nyilatkozta a szakember.

Egy szükséges sokk

Fontanet kifejtette: örülne, ha az újabb aggodalomra okot adó vírusvariáns megjelenése rádöbbentené a világot a lakosság globális átoltottságának a fontosságára.

“Bolygónk akkor lesz biztonságban, ha a globális átoltottság egy olyan szintet ér el, amely jelentősen korlátozza a vírus terjedését és újabb variánsainak a megjelenését” – jelentette ki.

A WHO ismét megkongatta a vészharangokat az oltásegyenlőtlenség miatt szeptemberben, amikor a gazdagabb országok a harmadik adag vakcina beadását fontolgatták a felnőtt lakosságnak, más országok pedig a gyerekek beoltását tervezték.

A világszervezet igazgatója akkor arra kérte az országokat, hogy év végéig ne adassák be a lakosságnak az emlékeztető oltást, hangsúlyozva, hogy a világban emberek milliói még a vakcina első adagját sem kapták meg.

“Nem hallgathatok, amikor a vakcina globális forgalmazását ellenőrzésük alatt tartó országok és vállalatok azt képzelik, hogy a világ szegény országai a maradékokkal is beérik” – jelentett ki Tedros Adhanom Ghebreyesus.

A vakcinák méltányos elosztása érdekében létrehozott Covax program célja a gazdag államok által megvásárolt oltóanyagot eljuttatni 92 alacsony és közepes jövedelmű országba.

A WHO által irányított program keretében eddig 500 millió dózist juttattak el 144 országba és övezetbe, a kínai államfő pedig egymilliárd adag eljuttatását ígérte Afrikának adományok formájában.

Hétfői közös állásfoglalásukban az afrikai oltóanyag-beszerzési tröszt, az afrikai járványvédelmi és betegségmegelőzési központok, illetve a COVAX képviselői azonban az adományozás hatékonyságának növelését sürgették.

Arra hivatkoztak, hogy az eddigi vakcinaadományok többsége esetlegesen, röviddel a szavatossági idejének lejárta előtt érkezett meg Afrikába, a fogadóországok hatóságainak időbeni előzetes figyelmeztetése nélkül.

“Ez nagyon megnehezítette az országok számára az oltáskampány megszervezését és az abszorpciós képességük növelését” – olvasható az állásfoglalásban.

Ugyanakkor Arnaud Fontanet szerint a világ lakosságának beoltása nem csak az elegendő mennyiségű oltóanyagon múlik. “Támogatnunk kell a törékeny egészségügyi rendszereket, és meg is kell győznünk az embereket, hogy oltakozzanak” – mondta a szakember.

Bízni a tudományban

A koronavírus omikron variánsának azonosítása után számtalan ország utazási tilalmat vezetett be a dél-afrikai országokkal szemben.

Japán és Izrael bejelentette a határainak a lezárását is.

Az epidemiológusok szerint azonban indokolatlanok ezek az intézkedések.

“Akiket aggaszt az omikron megjelenése, azok oltassák be magukat, ha eddig még nem tették meg” – írta vasárnap a Twitter-oldalán Angela Rasmussen amerikai virológus.

“Továbbra is tartsák be a járványügyi óvintézkedéseket. És ami a legfontosabb, bízzanak a tudományban, és támogassák az együttműködést globális egészségügyi kérdésekben. Nem az utazási tilalom, hanem a vakcinák és a globális egészségügyi méltányosság fognak segíteni” – idézi az Agerpres a szakember szavait.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Van még hova fejlődni: nyelvhasználat és nyelvi tájkép a romániai vegyes iskolákban

Következő hír

Tovább erősödik Romániában az amerikai katonai jelenlét

Related Posts
Total
0
Megosztás