A Hegyi-Karabahban (Arcah) élő örmények inkább elköltöznek Örményországba, mert nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól – jelentette be ma az Azerbajdzsánból 1991-ben kivált, de nemzetközileg azóta sem elismert Hegyi-Karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója.
„Népünk nem akar Azerbajdzsán részeként élni, 99,9 százalékuk inkább elhagyja ősi földjét” – mondta David Babaján arra is utalva ezzel, hogy a kaukázusi terület mindig is örmény volt, a történelmi Örményország része, amíg 1921-ben a régióban hatalomra került bolsevikok oda nem ajándékozták Azerbajdzsánnak szovjethatalom a másik örmény enklávéval, Nahicsevánnal együtt.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabahi Köztársaság fennállása óta folytat önvédelmi harcot Azerbajdzsán területében ékelődve, örményországi és részben orosz támogatással. Az időközben olaj- és gáznagyhatalommá vált iszlamista Azerbajdzsán – török támogatással – blokád alá vette a 11 ezer négyzetkilométeres autonómiát, többször megtámadta, 2020 őszén a terület egy részét vissza is foglalta. Ezen a héten pedig a bakui Alijev-rezsim hadai egy nap alatt lerohanták egy úgynevezett „terrorellenes műveletben” Arcah örmény ellenőrzés alatt maradt területeit, a sztepanakerti vezetés kapitulálni kényszerült.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a mintegy 120 ezer ember mikor indul el az enklávéból a Lacini-folyosón át Örményországba – mondta David Babaján. „Népünk sorsa az örmény nép és az egész civilizált világ szégyene, a felelősök pedig Isten előtt fognak felelni bűneikért egy napon. Az örmény harcosok fegyverletétele folyamatban van” – fogalmazott. Eközben szombaton Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter – aki New Yorkban van az ENSZ-közgyűlés ülésszakán – a világszervezet székházában tétlenséggel vádolta meg a nemzetközi közösséget a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban. A tárcavezető azt mondta: a térségbe ENSZ-missziót kell küldeni, hogy felügyelje az emberi jogi, a humanitárius és a biztonsági helyzetet. „A régió elkeserítő helyzete rávilágít arra, hogy nem lehet az ügyeket puszta közleményekkel és általános felhívásokkal elintézni” – jelentette ki Mirzoján.
Bakuban ma már Azerbajdzsán területi egységének helyreállításáról beszélnek – a magyar kormánypárti sajtó is ezt a narratívát erősíti, hiszen az Orbán-kormány a gazdag kaukázusi ország nagy barátja –, az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja a hegyi-karabahi örmények jogait. De azt is hangoztatja, hogy az örmények távozhatnak a szülőföldjükről, ha akarnak. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök korábban azt mondta: az örményeknek maradniuk kellene, még úgy is, hogy nem lesznek biztonságban az iszlám Azerbjadzsánban.
Jerevánban közben jelentős kormányellenes tüntetések zajlottak, Örményország lakói úgy érzik, kormányuk és a keresztény világ cserbenhagyta az arcahi örményeket.
