Külpolitikailag nem helyes olyasmit tenni, ami sérti más népek érdekeit – mondta Putyin utalva azon orosz álláspontra, miszerint a Nyugat beleszól országa ügyeibe, és nem veszi figyelembe biztonsági aggályait a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatban.
Putyin szerint az Amerikai Egyesült Államok ugyanazokat a hibákat követi el, mint a Szovjetunió, szerinte Washingtonnak „nincsenek barátai, csak érdekei”. Azonban a Reuters szerint az orosz elnök éppen azzal sérti egy másik ország érdekeit, hogy tavaly februárban háborút indított Ukrajna ellen, holott azt a Kelet-Ukrajnában élő többmillió orosz védelmében orosz érdekében tette.
Amint arra a portál is emlékeztet, az 1956-os magyar szabadságharcot a szovjet tankok és csapatok verték le, a harcokban legalább 2600 magyar katona vesztette életét. Az 1968-as prágai tavasznak pedig ugyancsak a szovjet erők megszállása vetett véget, cseh történészek szerint ez 137 halálos áldozattal járt.
Ahogy arról budapesti sajró is beszámolt korábban, nagy port kavart, hogy egy orosz történelemkönyvben – amelyet Vlagyimir Megyinszkij, Putyin elnök tanácsadója írt a 11. osztályos diákoknak – fasiszta felkelésnek titulálták 1956-ot. Később a budapesti orosz nagykövetség tagadta, hogy a végleges tankönyv valóban így tenne. A Magyar Nemzet megkereste a Kremlt is az üggyel kapcsolatban, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivőnek címzett levélben így fogalmaztak: „Az alábbi képen Oroszország jelenlegi elnöke éppen koszorút helyez el és tiszteleg 1956 hősei előtt 2006-ban. Kérdésem a következő: történt-e 2006 óta olyan változás, mely ennek a történelmi eseménynek az átértékeléséhez vezetett, vagy ez a tisztelgés ma is aktuális?”
