Egyházi magánintézményként kezdődött el az oktatás a bánffyhunyadi magyar óvodában, miután a Kolozs megyei város önkormányzata nem hagyta jóvá, hogy az állami iskolahálózat részévé váljon a magyar támogatással épült ingatlan.
Kató Béla erdélyi református püspök a keddi tanévnyitó és hálaadó ünnepségen úgy fogalmazott, hogy az óvoda építésének történetét nézve a bánffyhunyadi magyarság azt gondolhatta, hogy a földi hatalom a legnagyobb, amivel szemben nincsenek eszközök. Most mégis ünnepelhet, mert elhitte, hogy a hatalom nem az emberé, hanem az Istené – mondta. „Nem kívánok kárhoztatni senkit és semmit, hanem hálát adni Istennek, hogy a bánffyhunyadi magyar reformátusok képesek voltak arra, hogy megszervezzék, mellé álljanak, bátorságuk van arra, hogy elindítsanak egy önálló, magán és egyházi kombinációban történő oktatást” – mondta a püspök. Emlékeztetett, hogy egy éve mérföldkőnek tekintették az óvoda megépültét, és azt hitték, épülhet az iskola is, a folytatást pedig sokan kudarcként élték meg. „Most pedig, mikor itt vagyunk, látjuk, hogy az összefogás és a hit, amely bennünk van, legyőzhetetlen (…). Nem tehetünk mást, ezt az óvodát nekünk most birtokba kell venni” – mondta Kató Béla hálát adva az intézményben tanuló gyerekekért.
A további feladatokra is kitért, rámutatva, hogy nem elég beindítani az intézményt, a gyerekeket nevelni is kell. „Amikor egy közösség dönt arról, hogy az ő elvei szerint szeretné nevelni a gyerekeket, az óriási dolog” – jelentette ki. Hozzátette: a bánffyhunyadiaknak megadatik a lehetőség, maguk dönthetnek, mit akarnak utódjaiknak áthagyományozni, tovább éltetve a közösséget. Kató Béla szerint a helyi magyar közösségnek külön perselye kell legyen az óvoda fenntartására, és a közös erőfeszítés megerősíti a közösséget. Áldást mondott a gyerekekre, szülőkre és az óvodát működtető egész közösségre.
Vincze Minya István kalotaszegi esperes beszédében úgy vélte, az intézmény épp azért jött létre, hogy megmaradjon a bánffyhunyadi magyar református közösség. Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy bár az intézményben magánoktatás zajlik, azt elismeri az állam. Búzás-Fekete Mária bánffyhunyadi alpolgármester úgy vélte, egy év után véget ért a helyi magyarság „szenvedése”, az óvoda megnyitása örömöt és boldogságot okoz. Jakab Mihály Gyula bánffyhunyadi református lelkész úgy értékelt, megvalósult a tervük és megköszönte a püspökség támogatását, a szülők bizalmát, hogy 35 gyereket írattak be az óvodába, és az óvónőknek is, hogy vállalták a munkát.
A bánffyhunyadi református egyházközség júniusban jelentette be, hogy az új tanévtől magánintézményként, de térítésmentesen működteti a magyar támogatással épült óvodát, miután az önkormányzat tavaly nem hagyta jóvá, hogy az állami oktatási hálózat részévé váljon, a város fenntartásában. Azóta sem sikerült megállapodni az önkormányzattal erről, Mircea Moroșan polgármester arra hivatkozott, hogy a város eladósodott, nem tudja finanszírozni az intézményt.
A tavaly júliusban felavatott, azóta kihasználatlanul álló épület magánóvodaként való működtetését már a romániai közoktatás minőségéért felelős bizottság is jóváhagyta. Az egyház még az épület tavalyi felavatásakor egyértelművé tette, hogy magyar nyelvű oktatás folyik benne, de mindenki számára nyitott lesz nemzetiségi és vallási hovatartozástól függetlenül. A 35 gyerekből nyolc román nemzetiségű vagy vegyes házasságban született.
A magyar állam támogatásával a református egyház által épített új óvodát 2022. július 17-én avatták fel. A 300 millió forintból felépített kétszintes épületben négy óvodás és egy bölcsődés csoport kap helyet. A kalotaszegi Bánffyhunyad mintegy kilencezer lakosának ma már csak alig egynegyede vallja magát magyarnak, bár a város vonzáskörében magyar többségű falvak is találhatók. Az új óvodát viszont az egyház lesz kénytelen fenntartani (működtetni, ellátni, a személyzetet fizetni stb.).
*
A 14. század elejétől dokumentált Hunyad a Losonczy Bánffy család, majd I. Rákóczi György birtoka lett, 1640-ben Banffi Huniad néven említik az iratok. A trianoni diktátum előtt Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásának székhelye volt. Kolozsvártól 48 km-re nyugat-északnyugatra, Nagyváradtól 100 km-re keletre, a tengerszint felett 556 méter magasságon, a Bánffyhunyadi-fennsíkon, a Sebes-Körös és a Damos-patak találkozásánál, a Vigyázó-hegység (avagy Vlegyásza-hegység), illetőleg a Kalota-havas szomszédságában fekszik. 1918-ban itt kiáltották ki a kérészéletű Kalotaszegi Köztársaságot, ami a kutyaszorítóba került erdélyi magyarok kísérlete volt a wilsoni békepontok megvalósítására, minekutána a gyulafehérvári román népgyűlés egyoldalúan kimondta Erdély elszakadását a magyar királyságtól. A magyar nyelvű oktobrista sajtó álhírekkel, az antant ígéretek ismételgetésével bizonytalanságot és tájékozatlanságot teremtett a régióban. Hirdették, hogy a román megszállás nem tart sokáig, a békekonferencia igazságot tesz majd stb. Sztánán a wilsoni önrendelkezési ígéret jegyében Kós Károly és társai szervezkedni kezdtek, Bánffyhunyadon bejelentették a Kalotaszegi Köztársaság megalakítását. Ez az államalakulat Kalotaszeg lakosságát (kb. 40 ezer lélek) fogta egybe. Elnöknek Albrecht Lajos bánffyhunyadi ügyvédet választották. A Grandpierre Emil főispán, Kertész Jenő és Papp József ügyvéd, Menyhárt Gáspár egyetemi tanár, báró Jósika Lajos földbirtokos és Jordáky Lajos nyomdász összetételű küldöttség Nagyszebenben fölkereste az román Kormányzótanácsot (Consiliul Dirigent). Azt javasolták: a közigazgatás Erdély magyarok lakta területén magyar, a románokén román, a vegyeslakosságú területeken vegyes legyen. Az antanttal a háta mögött a Kormányzótanács hallani sem akart javaslatukról. Bánffyhunyad lakosságának egytizede sem volt román akkor. A Kolozsvárra visszatért küldöttség Apáthy Istvánt, Kelet-Magyarország főkormánybiztosát (akinek a békeszerződés aláírásáig vagy visszahívásáig a magyar államot kellett volna képviselnie) börtönben találta. A wilsoni ígéretekbe fulladt respublika zászlóját, pénznemét és bélyegét maga Kós Károly tervezte.
