Lezárta az ország légterét a nigeri katonai kormányzat, amely arra számít, hogy bármelyik pillanatban támadás érheti, miután elutasították a francia és amerikai szövetséges nyugat-afrikai államok ultimátumát.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) a július 26-i hatalomváltásra válaszul vasárnapig adott időt az új rezsimnek Mohamed Bazoum elnök szabadon bocsátására és a visszavonulásra. A katonai junta azonban nem hajlandó meghátrálni. Niger fővárosában, Niamey-ben tízezrek tüntettek tegnap a szabadság és függetlenség mellett.
Amadou Abdramane, a Nigert jelenleg irányító Haza Megóvásának Nemzeti Tanácsa (CNSP) szóvivője vasárnap éjszaka a közszolgálati csatornán beolvasott egy közleményt. E szerint két országban már megkezdte csapatai összevonását a határ mentén. „A beavatkozás veszélye miatt, amely a szomszédos országok felkészülése révén egyre világosabbá válik, Niger légtere a mai vasárnapi naptól kezdve minden repülőgép számára további értesítésig le van zárva” – közölte, hozzátéve: „Niger fegyveres erői és valamennyi védelmi és biztonsági erőnk, népünk rendíthetetlen támogatásával, készen áll megvédeni területünk integritását.”
Az Al Jazeera szenegáli tudósítója, Charles Stratford a kialakult helyzet kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az ECOWAS ultimátuma nem tartalmazott konkrétumokat, az intervenció lehetőségét csak meglebegtette, és igazából azt sem lehetett tudni, mikor jár le pontosan a határideje.
Ezzel együtt a nigeri vezetés elővigyázatossága érthető, a térség kezd olyanná válni, mint egy gázpalack az égő házban: nem lehet tudni mekkora nyomást bír el, mikor robban és milyen pusztítást végez majd a detonáció ereje.
Niger területén amerikai és francia katonák állomásoznak. A szomszédos Mali és Burkina Faso pedig már július végén jelezte, hogy kész megvédeni a forradalmat bármilyen beavatkozással szemben. Mindkét ország orosz szövetséges, oroszok által felszerelt és kiképzett hadsereggel, és 1-2 ezer főnyi Wagner-harcossal. A nigeri junta pedig sajtóértesülések szerint maga is segítséget kért az orosz zsoldosoktól. A Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló Algéria ugyancsak óva intett mindenkit a nigeri beavatkozásoktól, bár arról egyelőre nem esett szó, hogy mit tenne a válság eszkalációja esetén.
Az ECOWAS részéről Nigéria, Szenegál és Elefántcsontpart tűnik a leghajlandóbbnak egy fegyveres összeütközésre, habár a nigériai elnök erre vonatkozó indítványát a szenátus elsőre elvetette. Ehhez persze hozzá kell tenni: nem a mostani lenne az első eset, hogy az elnök felhatalmazás nélkül küld csapatokat egy másik államba harcolni. Mindemellett a káoszt az ISIS és az al-Kaida nyugat-afrikai csoportjai is megpróbálhatják kihasználni. Így aztán bármilyen katonai akció nagyon könnyen regionális háborúvá, vagy inkább háborúkká szélesedhet.
Egy biztos, a helyszíni riportok és a vasárnapi tüntetés alapján a nigeri társadalom egységesnek tűnik, a megbuktatott elnököt az egykori gyarmatosítók, „az imperialisták bábjának” tartják. S miközben az ECOWAS tagországainak csapatai egyelőre a parancsra várnak, az al-Arabija tudósítása szerint a mali hadsereg bejelentette, hogy Bamako és Ouagadougou (Burkina Faso fővárosa) közös magas rangú hivatalnokokból és katonai vezetőkből álló küldöttséget készül Niameybe küldeni a szolidaritásukat demonstrálandó.
